A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint 270 ezer munkanélküli volt 2017 augusztusában Magyarországon, de a meghirdetett 150 ezer álláshelyből eközben 100 ezer álláshelyet nem tudtak betölteni. Gondot okoz, hogy a tartalék munkaerő tagjainak képzettsége nem illeszkedik azokhoz a követelményekhez, amelyeket az üres álláshelyek támasztanak, illetve hogy nem ott keresnek a cégek embereket, ahol élnek - hívta fel a figyelmet Rácz István, az Allas.hu vezérigazgatója.

A probléma része, hogy a megszokott álláskeresési módszerek sokkal nehezebben működnek, mint korábban. A klasszikus állásportálok nagyon jól betöltötték a feladatukat körülbelül egy évvel ezelőttig, ekkor azonban fordulat történt. Megkezdődött a munkaerőpiacon a "kannibalizáció", azaz az aktív munkavállalókért folytatott állandó harc.

Kapcsolódó

A hagyományos állásportálok látogatottsága minden rekordot megdöntött, volt ahol 40 százalékos forgalomnövekedést mértek, ám hatékonyságukat nem tükrözik az elhelyezkedések számai - mondta Rácz, aki szerint mostanra megérett az idő arra, hogy az álláshirdetési piac a digitális megoldásokat keresse és ne pusztán az online felületen megjelentetett "hirdetőoszlopként funkcionáljon.

Kockázatmentes hirdetésfeladás

Az online hirdetés hasonlít a hagyományos apróhirdetésre: valaki felad egy hirdetést, majd akár hetekig-hónapokig arra vár, hogy majd csak "belebotlik" egy jelentkező. Az Allas.hu digiális megoldásaiban ugyanakkor a keresési fázisban próbálják kiválasztani azokat, akik "rezonálnak" az adott pozícióra és megállapítják, hogy a munkaadó és a munkavállaló szempontjait mérlegelve hány százalékos az elvárások és a feltételek egyezése.

+8
HR-vezetők Országos Konferenciája 2017
Hol van az alagút vége? HR-piaci kilátások 2018-ra – panelbeszélgetés A beszélgetés tervezett résztvevői: Dr. Ficzere Andrea, az Uzsoki Utcai Kórház főigazgatója, a Magyar Kórházszövetség elnökhelyettese Nógrádi József, a Trenkwalder Kft. régióvezetője Dr. Fehérváry Ákos, a Baker & McKenzie Munkajogi Csoportjának vezető partnere G. Nagy Balázs, a Magyar Szolgáltatóipari és Outsourcing Szövetség elnöke

A portál által használt digitális keresési metódus másik jellemzője a jelöltalapú árazás. Ahogyan az évtized elején a webshopok, majd néhány évvel ezelőtt a szállásközvetítők piacán már végigsöpört ez a valós teljesítményhez, vagyis tényleges találathoz kötött díjazási trend, úgy ez mostanra megérkezett a hr-szegmensbe is. A módszer lényege a kockázatmentes hirdetésfeladás: a megrendelő csak azután fizet, hogy megtalálták neki az ígéretes jelöltet - magyarázta Rácz István.


Az Allas.hu keresőrendszere mögött egy folyamatosan fejlődő algoritmus, mesterséges intelligencia áll, illetve dolgozik. Ez figyeli például az emberek digitális térben való mozgását, És abból is építi és tartja naprakészen a profilokat. Így nagy hatékonysággal meg tudják jósolni, hogy az oldalon már regisztrált, egy adott pozícióra legalkalmasabbnak mondható ember mikor kerül olyan élethelyzetbe, hogy hajlamos munkahelyet váltani. Ez az algoritmus átlagosan három napon belül jelöltet tud kínálni az ügyfeleknek.

Megváltozott az ssc definíciója

Már nem ssc-knek hívják a hazai szolgáltatóközpontokat - ezt a meghatározást pejoratívnak tarthatják a kutatómérnökök és a mérlegképes könyvelők, akik már nem fogadják el, hogy "ügyfélszolgálatos" feladatkörnek tekintsék munkájukat - magyarázta G. Nagy Balázs (képünkön), a Magyar Szolgáltatóipari és Outsourcing Szövetség elnöke. Az új terminológia: az üzleti szolgáltató központok meghatározás magában foglalja a magasabb hozzáadott értékű feladatok ellátását is.

Magyarországon 100+ szolgáltató központ működik (a pontos adat nem ismert), amelyek közvetlenül 45 ezer embert foglalkoztatnak. Ez régiós szinten egyáltalán nem számít kiugrónak. A szegmens ugyanakkor a második leggyorsabban növekvő ágazat Magyarországon. Eközben a viszonylag nagy - 10-15 százalékos - fluktuáció már növekedési korlátot jelent. Bár nagyobb hangsúlyt kapnak a médiában az újonnan bejövő központok, a szektor növekedésének 80 százalékát a már az itt lévők biztosítják.

Jöhetnek a robotok

A felmérések szerint a szolgáltatóközpontok Magyarországon elsősorban az informatikai és a távközlési szektorban tevékenykednek vagy valamilyen terméktámogató feladatkört látnak el. Várakozások szerint Európában meg fog duplázódni a szektor a következő években - mondta G.Nagy. Az azonban még nyitott kérdés, hogy ennek haszonélvezője lesz-e Magyarország vagy sem!

Gondot jelent a munkatársak pótlása. Három-öt fő pozíciójának betöltése átlag három hónapot igényel az ssc-knél, 25 fő felett sokkal hosszabb időre kell számítani. Ha a magyar központok nem tudnak kellő számú munkatársat felvenni, akkor lemaradnak a versenyben - figyelmeztet G.Nagy. A történet vége az lehet, hogy az alacsony hozzáadott értékű pozíciókat nem Indiába viszik a központok üzemeltetői, hanem egyszerűen robotokkal váltják ki a jövőben. Általában a manuális feladatokat váltják ki így, amelyek a magyarországi munkahelyekre is jellemzőek.

Sok a teendő

G.Nagy Balázs szerint válaszút elé érkeztünk: lehetünk egy transzferpiac, ahol kihasználják az olcsó munkaerő adta előnyöket, és amelyet az úgynevezett standardizálás és a cégek néhány éven belüli továbbállása határoz meg, de lehetünk olyan piac is, amely a magasabb hozzáadott értéket és a kiválóságot helyezi a középpontba. A magyar oktatási rendszerhez és attitűdhöz az utóbbi illik.

A szakember szerint iparági összefogásra van szükség, egységes definíciókra - a KSH bevonásával -, amelyek alapján egységes stratégiát követhetne az ágazat. A nagyobb beruházásokhoz ebben a szektorban is forrásokat kell biztosítani. Hosszú távú oktatási program kell, vonzóvá kell tenni a magyar piacot a nyugati munkavállalóknak is (ebbe sajnos beleértendők a külföldi magyarok is).