A Napi Gazdaság hétvégi számának cikke

Nem ér véget májusban a tíz hónapja beindított kamatcsökkentési ciklus, legalábbis a Napi Gazdaságnak nyilatkozó elemzők újabb 25 bázispontos vágásra számítanak a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsának jövő keddi ülésén. Az év hátralévő részére lassulást jelez a konszenzus: az elemzők valahol 3,75−4 százalék körül, tehát a jelenlegi ütemmel számolva augusztusra várják a sorozat végét. Arról már megoszlanak a vélemények, hogy az egy év alatt nagyjából felére vágott kéthetes repokamatnak mekkora lehet a reálgazdasági hatása. A többség szerint rövid távon sem ez, sem az MNB hitelprogramja nem járul hozzá érezhetően a növekedéshez, ezért elképzelhető, hogy az ősszel a jegybank újabb monetáris eszközök bevetésével próbálja megtámogatni a kilátásokat.

Egyértelmű a folytatás

Nincs kétsége Gabler Gergelynek, az Equilor elemzőjének afelől, hogy az MT folytatja a kamatcsökkentéseket, hiszen a legutóbbi döntés óta számottevően javult az ország kockázati megítélése és a forint is tovább erősödött. Ráadásul az infláció még mélyebbre süllyedt, ami csak részben köszönhető a rezsicsökkentésnek, anélkül is 3 százalék alatt lenne a mutató.

Gabler év végére 4 százalékos kamatot vár, de mint mondja, ezen a szinten augusztusban megállhat a lazítás. A régi jegybanki vezetés alatt a külső tanácstagok a 4,5−5 százalék közötti szintet jelölték meg egyensúlyi kamatszintként és e tagok továbbra is többségben vannak a tanácsban, ezért az elemző úgy gondolja, radikális vágást nem fognak végrehajtani. A konzervatív hozzáállás a vártnál óvatosabb jegybanki növekedési hitelprogramban is tetten érhető. A piac a kamat alakulásán kívül továbbra is kíváncsi a program harmadik pillérének részleteire (ez a kéthetes kötvényállomány és a devizatartalék 3,5 milliárd eurós csökkentése), az erre utaló jelekre rezdülhet a forint- és az állampapírpiac.

Pár vágás még benne van

A kamatvágásoknak csak nagyon hosszú távon lesz érezhető reálgazdasági hatásuk − mondja Németh Dávid, a K&H vezető elemzője, aki szerint még két-három vágásnak maradt tere, de ez is elsősorban a nemzetközi környezettől függ. A hazai fundamentumok mindenesetre lehetővé tennék a folytatást: az infláció nem jelent veszélyt és növekedési oldalról is inkább a lazítás melletti érvek erősek. Németh szerint ugyanis az első negyedév vártnál jobb GDP-adata inkább tekinthető technikai korrekciónak, mint robusztus fordulatnak − idén biztosan folytatódik a hitelek leépítése, emiatt pedig nyomott marad a növekedés. Ezen nemcsak a kamatvágás, de az MNB-hitelprogram sem tud igazán segíteni, ezért Németh úgy véli, várhatóak még újabb jegybanki akciók. Ezek leginkább a harmadik pillért érinthetik, például úgy, hogy a lakossági devizahitelek átváltására is programot indítanak.

Hosszú távon segít a jegybank

Hosszabb távon, egy konjunkturális időszakban a kamatcsökkentéseknek lehet pozitív hatásuk, például a beruházásokhoz szükséges hitelek gyorsabb megtérülésével. A keddi kamatdöntést meghatározó tényezők között legfontosabbnak továbbra is az adósságfinanszírozási paraméterek (hozamszintek, kockázati prémiumok), illetve a forint árfolyamának és volatilitásának alakulását látja Jobbágy Sándor, a CIB szakértője. Szerinte az utóbbi néhány hónap inflációs mutatói megfelelő fundamentális hátteret nyújtanak a monetáris lazítás folyatásához, de az ütem gyorsítására nincs lehetőség. A CIB alapforgatókönyve szerint is 4 százalékig folytatódhat a kamatcsökkentés, ám a piaci várakozások és árazások alapján ennél alacsonyabb szintet sem lehet kizárni. Jobbágy azonban úgy látja, a 4 százalék alatti alapkamat-tartomány már túl kockázatos, figyelembe véve a reálkamatok várható alakulását és a forint-, illetve az állampapírpiac jelentős külső piaci kitettségét.

Kép: Napi grafikonok