Csatlakozás
Keresés
Buksza blog
Videó
Idén hatodik alkalommal készítette el a Deloitte a vállalati kutatás-fejlesztési felmérését, az eredmények pedig bizony sokatmondóak. Nézzük például egyből az első ábrát:
A kutatás történetében először fordul elő, hogy többen tervezik a kutatás-fejlesztési költések növelését a következő 1-2 évben, mint ahányan a ráfordítások szinten tartását tervezik. Rossz hír ugyanakkor, hogy a magyar vállalkozások több mint tizedében továbbra sem merül fel, hogy akár egy fillért is költsön az innovációra.
Ezután megkapja az Economx.hu Hírleveleit reggel és este.
A grafikonból jól látszik, hogy uniós forrás nélkül nemigen lenne itthon haladás, sőt a cégek ötöde inkább hagyná az egészet, ha bármekkora összeget is vissza kell fizetnie a kapott támogatásból, míg további 12,5 százalék akkor nem pályázna ha az egész összeget vissza kellene fizetni. A rossz hír számukra az, hogy EU többször is hangoztatta, hogy idővel megszüntetnék a vissza nem térítendő támogatásokat, sőt már a mostani 2014-2020-as időszakban is egyre inkább erre mozdulnának el.
Néhány kiegészítő adat: a cégek 73 százaléka ismeri a k+f adókedvezményeket, 40 százalék állítólag minden részlettel tökéletesen tisztában van, mégis csak alig 50 százalék használja őket.
Bár sokan mondják, hogy a legnagyobb problémát a támogatások és adókedvezmények adó- és más hatóság általi elbírálása körüli bizonytalansága okozza, 40 százalék még nem találkozott a NAV-val a k+f projektjei miatt. Akik igen, azoknál az adóhatóság leggyakrabban a projekt k+f jellegét kifogásolta, de a NAV szakembereit a projektekhez kapcsolódó költségnyilvántartások is nagyon érdekelték.
A régióban csak a szlovénoknál és a cseheknél mondták kevesebben, hogy nőni fognak a k+f ráfordítások, míg például Szlovákia jelentősen hazánk előtt van. Ezzel kapcsolatban a Deloitte megjegyzi: lehetséges, hogy tavaly a legtöbb vállalkozás maximálisan növelte befektetéseit és emiatt a következő két év során (44 százalék), illetve 3-5 éves időszakban (39 százalék) is azonos összeget kívánnak befektetni. A teljes képhez hozzátartozik az is, hogy amíg északi szomszédunknál 11 százalék tervezi a költségek csökkentését, addig Magyarországon csak 3,4 százalék, amivel viszont abszolúte élmezőnyben vagyunk.
