- A Citi hivatalosan is bejelentette, hogy eladja magyarországi lakossági üzletágát, ezen kívül hány eladó pénzintézet van jelenleg a magyar "piacon"?

- Ismereteim szerint öt bankot szándékoznak eladni tulajdonosaik, s akkor még nem beszéltünk a nemrég bajba került Széchenyi Bankról. Az persze más kérdés, hogy hány pénzintézettől szabadulna meg szívesen tulajdonosa, ha lehetne - de nem tud. Úgy vélem, hogy az öt piacon levő bankból hármat el is tudnak adni, mégpedig piaci szereplőknek.

- A piaci hírek szerint a Citi mellett a Budapest Bank és az orosz tulajdonban levő Sberbank is eladósorba kerülhet. A "menekülésben" bizonyára szerepet játszik a bankadó és a devizahiteles mentőcsomag kiadásai is. Ön szerint mi a legnyomósabb érv a magyar piac elhagyása mellett?

- Másokhoz hasonlóan a pénzintézetek sem tudják azt, hogy mit hoz a holnap, ráadásul úgy tűnik, a kormányzat a külföldi bankokat kiszorítaná. Ezért aztán inkább azt mondják: inkább én veszem a kezembe a bank sorsának irányítását, mintsem, hogy a kormány tegye ezt.

- Az MKB Bankot úgy vette meg a kormány a bajoroktól, hogy azok súlyos milliárdokat fizettek érte. A most szóba került pénzintézetek viszont évek óta nyereségesek, vagyis komoly értékkel bírnak. Mennyit kérhetnek értük?

- Ingyen ezeket a bankokat nem lehet megkapni ez biztos. A Citibank hitelkártya üzletága és privátbanki részlege komoly értékkel bír, ez sem kétséges. Ráadásul az ügyfélállomány kifejezetten jó minőségű. Hasonlóképpen sokat érhet a Budapest Bank is, amelynek értékét a jelentős kis- és középvállalati ügyfélkör adja. Az ár mindkét esetben a tárgyalások eredményeképpen alakul ki, előre meghirdetett vételár nincs.

Kép: Simonyi Tamás

- Kinek kellhetnek ezek a bankok, persze a magyar államon kívül?

- Az állam eltökéltsége nem kérdéses, de ezen kívül még 3-4 olyan érdeklődő is lehet, akik kellően elkötelezettek a magyar gazdaság iránt, s ezért készek bankot vásárolni. Az ő motivációjuk egyértelműen a piacszerzés.

- Azt hallani, hogy a spanyol Banco Santander is ez utóbbiak között van.

- Kételkedve halottam ezt a hírt, mert bár a pénzintézet a globális terjeszkedésről híres, közel sem biztos, hogy Magyarország tetszik neki. A Santander viszonylag jól vészelte át a válságot, Dél-Amerikában és Lengyelországban is megjelent. Az ottani bankvételekre ráadásul sokat költött, mégsem látok sok esélyt  arra, hogy ide jönnének. A magyar gazdaság állapota, a jogszabályi környezet és a külföldi befektetők megítélése egyaránt ez ellen hat.


A "rossz bankkal" már közel a 70 százalékos állami befolyás

- A kormány felelős miniszterei és a kormányfő is kijelentette, hogy ötven, de inkább hetven százalék feletti magyar tulajdont akarnak ebben a szektorban. Mennyi idő alatt érhető ez el, s mennyi bankot kellene venni még?

- Az MKB megvásárlásával az ötven százalék már kipipálva. A hetven százalékhoz nem kell feltétlenül bankokat venni, mert ha megvalósul az állami eszközkezelő bevásárlása, azzal már közelebb lehet jutni a célhoz.

- Kik lehetnek a pénzintézetek vevői? Lehet számítani új belépőre?

- Az OTP Bank többször kijelentette, hogy kész vásárolni, de persze csak jó áron. Nem kizárt, hogy a K&H Bank is a vevők közé kerülhet, és az Unicredit. Mint ahogyan az Erste terjeszkedése sem kizárható, hiszen ez a bank már többször tanújelét adta annak, hogy elkötelezett a magyar piac mellett.

- És a másik osztrák, a Raiffeisen?

- Ez a pénzintézet sokkal bizonytalanabb, mint versenytársa. Az biztos, hogy nagyon drága lenne neki feladni a magyar piacot, de komoly tőkeproblémákat kellett megoldaniuk, s nem biztos, hogy szándék és pénz van a magyarországi bankvételre. Az Erstének egyébként a romániai leánybank, míg a Raiffeisennek az ukrajnai leány okozza a legnagyobb fejfájást. Rajtuk kívül egyébként még az Oberbank és a Sopron Bank is osztrák kézben van, de ezek bizonyára nem lesznek a vevőjelöltek között.

 

Keletről jönnek az új tulajdonosok?

- A keleti nyitás jegyében többször "belengedte" a kormány a távol-keleti bankok megjelenését is. Ennek nincs realitása?

- Mindig vannak érdeklődők, de vásárlók eddig nem voltak. Nem is nagyon lehetnek, mert ahhoz, hogy Magyarországra jöjjön egy pénzintézet nyomós érv kell: vagy a piacon akarnak megjelenni, vagy az otthoni vállalati ügyfélkört kiszolgálni Magyarországon is. Ha egyik sem elég vonzó, akkor nincs értelme itt bankot venni.

- Az orosz Sberbank azonban ez tette, ugyanakkor azt is hallani, hogy ez is eladósorban van.

- Magyarország önmagában kis piac, a bankszektor nem igen növekszik, venni ezért csak olyan vesz, aki kelet-európai hálózatban gondolkodik. Ezt tette korábban a Sberbank az osztrák Volksbank megvételével. Más a helyzet Lengyelországban. Ott a piac mérete a magyar négyszerese, nő a gazdaság, üzletbarát a szabályozás és biztos a jogszabályi környezet. Mennek is oda a bankok.

- Mi az oka annak, hogy a Citi és a Budapest Bank tulajdonosa a GE is "menekül", ráadásul nem csak tőlünk, de Csehországból is, ahol pedig sokkal jobb a helyzet, mint nálunk?

- Mindkét esetben a méretnagyság és a jövedelemtermelő-képesség a döntő. Ha ezek nincsenek meg, vagy csekélyek, akkor bezárják-eladják a leánybankot, még akkor is, ha ezek nyereségesen működnek.

- Két, amerikai tulajdonban levő pénzintézetről van szó. Nem lehet, hogy a feszült magyar-amerikai viszony miatt szedik a sátorfájukat?

- Sohasem egy tényező játszik ebben szerepet. Egy ilyen döntésnél tucatnyi szempontot vesznek figyelembe, s ezek között csak egy a politikai.

 

A régióban túlkínálat van bankokból

- Egy másik kormányzati bejelentés szerint öt nagybankot látnának szívesen a magyar piacon. Mennyire reális cél ez?

- De hiszen most is csak hat van! Az OTP, az MKB, a K&H, az Erste, a Raiffeisen és a CIB. A méretét tekintve némileg leszakadva még ott van a Budapest Bank is, amely szintén nagyobb pénzintézetnek tekinthető. Hasonló nagyságú országokban egyébként még ennyi nagybank sem működik! Ausztriában három, Svájcban kettő, Belgiumban és Hollandiában három-három, pedig ezek az országok vásárlóerőben jóval a magyar fölött vannak. A kérdés inkább az, hogy mi lesz a közvetlen élboly mögöttiekkel? Maradnak vagy mennek? Fuzionálnak vagy sem.

- Ez is csak ár kérdés?

- Egyáltalán nem. A régióban egyértelműen túlkínálat van bankokból és hálózatokból is. A "behatolás időszaka" vagyis azok az évek, amikor a pénzintézetek piacot akartak szerezni kelet-közép Európában véget ért. Oda mennek, ahol jobb a megtérülés, ahol befektetésük nagyobb haszonnal jár.