A Napi Gazdaság szerdai számának cikke

A 3,1 milliárd forint zárolása két dolgot jelenthet: a kormány az idén a tervezettnél kevesebb projektből vásárolja ki a magánszereplőt, vagy szakértők szerint elképzelhető, hogy − a tárgyalásoknak köszönhetően − a maradék 12 milliárd forintból sikerül teljesíteni az eredeti kivásárlási célt.

Az Orbán-kabinet már a kezdetben "hadat üzent" a ppp-beruházásoknak, mondván, ezek az előző kormány elhibázott fejlesztéspolitikájának következményei. A kormány szerint összesen 3000 milliárd forintnyi ppp-beruházás terheli a magyar költségvetést, éves szinten 120 milliárd forintos teherről van szó. Ezen beruházások összege jóval nagyobb annál, mint ha kizárólag állami forrásból valósítják meg a beruházásokat − érvelt korábban Giró-Szász András kormányszóvivő. A kiváltás első lépését a kormány azért tartja szükségszerűnek, mert számtalan tanintézmény tornaterme, uszodája került ppp-konstrukcióba és ezek fenntartása bizonytalanná vált.

A kormány az első körben 31 ilyen területről döntött, ez alapvetően tanuszodákat, tornatermeket érintett. A ppp-konstrukcióból való kilépéshez a szükséges előkészületek megtörténtek: több mint harminc sportlétesítmény jogi és műszaki felülvizsgálatát a fejlesztési tárca már az év közepére elvégezte, az ezzel kapcsolatos tárgyalások előrehaladott állapotban vannak − közölte az államtitkár. A kormány célja, hogy a rendelkezésre álló forrásból minél több ppp-szerződés lezárható legyen, ezért ahol lehetséges, a lejárt pénzintézeti követelések megvásárlásával oldja meg az állam a ppp-s tornatermek ügyét. Amennyiben a fennálló követelés megvásárlására nincs lehetőség, a szerződések megszüntetése és a létesítmény állami tulajdonba vétele jelent megoldást. Kérdés tehát, hogy a ppp-kivásárlásra szánt idei összeg ötödének zárolása miként érinti ezeket a beruházásokat.