A biztonsági övezet az a terület, amelyen belül az atomerőműhöz kapcsolódó létesítményeken kívül más nem építhető - mondta Perger András, a Greenpeace Magyarország klíma- és energiakampány-felelőse a napilapnak. E körön belül némiképp az atomreaktorok normál üzeme közben is magasabb lehet a radioaktív sugárzás szintje az átlagosnál.
A szabályok szerint a távolság legalább 500 méter. Az első paksi atomblokk átadásakor, a 80-as évek elején a távolság még 3 kilométert tett ki. Ezt 2011-ben csökkentettek "legalább" fél kilométerre.
Az OAH-végzésből kiderült, hogy tavaly június 30-án az állami Paks II Zrt. a "központi", létesítési engedélykérelem benyújtása mellett a biztonsági övezet határának kijelölését és az előzetes nukleárisbaleset-elhárítási intézkedési terv engedélyezését is kérte. Mivel a szabályok szerint az OAH a biztonsági övezet határait a létesítési engedéllyel együtt jelöli ki, és ez utóbbi elbírálási idejét közel egy hónapja már szeptember végéig meghosszabbították, a biztonsági övezet kapcsán sem maradt választása - hívta fel a figyelmet a Greenpeace szakértője.
A biztonsági övezet nem tévesztendő össze a különböző súlyosságú események során alkalmazott, a kitelepítést és a növénytermesztést is szabályozó úgynevezett óvintézkedési zónákkal, amelyek távolsága a baleset súlyosságától függ - szögezte le Perger András. Megjegyezendő: bár a Greenpeace a tervet mélységében követi, tapasztalataik alapján azt minden szempontból szükségtelennek és károsnak ítélik.