A cégbírósághoz beadott iratok szerint novemberben 56,6 milliárd forintos tőkeemelést hajtott végre az állam a paksi atomerőmű bővítését felügyelő Paks II Zrt-ben. A G7.hu szerint ezt a pénzt "kapásból el is költött a vállalat". Eddig mintegy 100 milliárdot költött el az állam az új paksi atomerőmű építés előkészítésére.

A tőkeemelés összegét teljes egészében át is utalták már az orosz kivitelezőnek, a hivatalos iratok szerint összesen hat számlát fizettek ki, 57,2 milliárd forint értékben. A G7 feltételezése szerint az összeg túlnyomó részért vélhetőleg a műszaki tervre fizették ki, amit a cégnek októberben adták oda az oroszok.

Kapcsolódó

Az új magyar atomerőmű építésének előkészítése csigalassúsággal halad, és ezen érdemben a most kifizetett milliárdok sem változtatnak. Érdemes ide is megidézni az Átlátszón nemrég megjelent, a magyar és a finnországi orosz atomerőmű építési párhuzamot boncolgató riportból azt ezt összegző részt. "Amikor Lázár János 2014 januárjában, a Miniszterelnökséget vezető államtitkárként bejelentette az építkezést, azt ígérte, hogy az első blokk már 2023-ban áramot fog termelni. Ezen némileg módosított 2014 decemberében a "mi sem vagyunk kispályások" garanciáját lobogtató Aszódi Attila, aki akkor már 2025-öt mondott. Nem sokkal később ismét korrigált: a Parlament Fenntartható Fejlődés Bizottságának 2015. májusában bemutatott építési menetrendjében az olvasható, hogy Paks II. második blokkjának kereskedelmi üzembe állására 2026-ban kerülhet sor".

A brüsszeli kötelességszegési eljárás lefolytatása miatt elszenvedett késedelmet (melyet a kormány magának köszönhetett, mivel Brüsszel szerint tisztázni kellett a Paks II. projekt fő szerződéseit, mivel azok nem tűntek eu-kompatibilisek) aztán csak tovább növelte, hogy a Roszatom az elmúlt két évben nem tudott olyan tervdokumentációt a Paks II. ZRt. asztalára tenni, amivel a cég a létesítési engedély megszerzéséért kérelmet adhatott volna be az Országos Atomenergia Hivatalhoz (OAH). (Finnországban ennél rosszabb a helyzet, ott a STUK (a helyi OAH) a már beadott engedélyeket visszadobta, és a Roszatom projektcége azóta is a tervdokumentáció átdolgozásával foglalatoskodik - ahonnan azonban október végén hirtelen lelépett a projekt eddigi első sázmú vezetője.)

Az új magyar atomerőmű blokkjainak építéséhez csak az OAH létesítési engedélyének birtokában lehet majd hozzákezdeni. Ehhez az út az oroszok által most a Paks II. Zrt-nél leadott  - és lám: már ki is fizetett - terven át vezet. Ezt az orosz tervet kell a projektcégnek úgy előkészítenie, tálalnia, hogy az OAH azt rendben találja. A Hatóságnak a pecsét kiadására az engedélykérelem benyújtásától számítottan 15 hónapja van a döntéshozatalra.

De nem ez az utolsó akadály az erőmű előtt: ha a létesítési engedélyt megadnák, a projektépítéshez meg kell majd szerezni az építési, a gyártási és beszerzési engedélyeket is. Illetve: végül az szembehelyezési engedélyt is.

Novemberben írta meg a Népszava, hogy Süli János a Parlament gazdasági bizottsága előtt beszélve elárulta, hogy a paksi építkezés tovább csúszik. A miniszter jelenlegi ígérete az, hogy a terveket az OAH-nak hónapokon belül megküldik, és az üzembe helyezésre így még a 2030-as évtized megkezdése előtt sor kerül. Több mint egy éve azonban már megjelent az a szakmai alapú kalkuláció is, mely a Paks II. megépülése esetén az első blokk indítási idejét reálisan 2032-re tolta.

Abban az évben le kell állítani a paksi atomerőműben ma működő négy blokk közül az elsőt.