A paksi atomerőmű honlapján olvasható információk szerint az erőmű 2-es blokkjában (Paks 2.) "100 MW-ot meghaladó teljesítménycsökkenés" történt, és "a szakemberek dolgoznak a probléma megoldásán". A tájékoztatási kötelezettség azt már nem írja elő, hogy azt is kommunikálják, ez a helyzet egyáltalán nem tervezetten, de már több mint 6 napja fennáll - és vélhetően még egy ideig így is marad.
A szűkszavú közleményben ugyanis csak annyit határoztak meg, hogy "villamos berendezés meghibásodása miatt 2020. március 5-én 0.00 órakor 240 MW-tal csökkentették" a hálózatra adott teljesítményt. A szóban forgó eszköz valójában egy generátor, aminek javítását még 4-én délután, hivatalosan is lejelentette az erőmű azzal, hogy a "PA_gép3" másnap hajnal 2-kor kapcsolódik le a hálózatról, és arra majd a következő napon, március 6-án délben vissza is kapcsolódik. Csakhogy 5-én késő délután (17:46-kor) újabb hibajelentést (ún. "záró időpont változást") rögzített a rendszer, e szerint az ötödikén megkezdett javítási munkák befejezését majdnem egy héttel későbbre, 11-én éjfélre (23:59-re) módosították Pakson. Ezt a korrekciót írták ismét felül március 10-én délelőtt azzal, hogy az "esemény záró időpontja: 2020.03.16. 00:00".
A "PA_gép3"
A cég azt nem közölte, mi a gond a A "PA_gép3"-pel, ahogyan azt sem, hogy miért nem sikerült az előzetesen ígért időpontokra helyrehozni a generátort, s így rendbe rakni a 2-es blokk termelését. Érdemes azonban ezzel együtt felidézni, hogy a 2-es blokk volt az, amely tavaly augusztusban már produkált egy, a mostanihoz kísértetiesen hasonló jelenséget. Akkor az történt, hogy a 2. blokk termelését a felére kellett csökkenteni, mert az egyik turbina generátor-olajrendszerénél tömörtelenséget észleltek. A nukleáris erőmű a megkezdett javítási munkálatokat akkor is egyetlen napra tervezte, azt ígérve, hogy a blokk másnap estére újra elérheti a névleges teljesítményt. Csakhogy alig egy nappal a javítás befejezése után megint ugyanott álltak - illetve: kezdhették a javítást előről.
Ez a blokk az, amely a hírekben korábban is szerepelt hasonló tartalommal - gyors egymásutánban kétszer is; ráadásul mindezt nem sokkal azt követően, hogy májusban közel hátrom hétre, "tervezett főjavítás"-t végeztek rajta. Így indokolttá válik a kérdés, mennyire normális ez azután, hogy Paks 2. 2014-ben 20 évre megkapta az üzemidőhosszabbítási engedélyét. (A blokkot 1974-1984 között építették, eredetileg 30 évre tervezett működésre.) Azzal, hogy megint a 2. blokkal fordul elő kiszámíthatatlan hibaesemény, valahogy majd el kell tudni számolni az anyacég MVM-, illetve a tulajdonos állam felé is.
A hibajelenség most sem a reaktortérben keletkezett, így abban semmi meglepő nincs, hogy, mint azt a cég közölte "az eseménynek a nukleáris biztonságra gyakorolt hatása nincs". Viszont gazdasági következményei vannak és lesznek is. Az erre vonatkozó kérdések megválaszolása elől az MVM, a Paksi Atomerőmű Zrt. is rendre kitér. Ettől még - közvetett módon - azért mégiscsak megsaccolható a kiesések okozta kár.
Negyedmilliárd
Az egyik tételt az jelenti, hogy az atomerőmű a hibajavítás elnyúlása miatt mennyi bevételtől esik el. Piaci forrásokból úgy tudjuk, hogy a paksi atomerőmű jelenleg képes 10 forint alatti áron is előállítani egy-egy kilowattórányi (kWh) villamos energiát. Ha ezt a rezsiharccal védett lakossági fogyasztóknak adja tovább, akkor energiakereksedők elmondása szerint megközelítőleg 4 forintot kereshet minden egységen. Ha pedig a szabad árampiacon értékesíti mindezt, akkor - legalábbis a magyar áramtőzsde (HUPX) heti adatait elnézve - ennél kevesebbet, de profitot szerezhet.
Az egyszerűség kedvéért: ha 4 forinttal számolható a kWh-kénti paksi haszon, akkor az a most kieső 240 MW teljesítménnyel felszorozva óránként mintegy 1 millió forint veszteséget jelent. Azért tekinthető ez veszteségnek, mert ezt a bevételt már betervezték, ennek kiesése pedig lyukat üt az eredeti tervszámokon.
További számításunk után is kiderül, hogy ha a generátor javítása az eredetileg lejelentett időponthoz képest tíz és fél nappal elhúzódik - most erre van kilátás, mert március 6. dél helyett csak 16-án éjfélre fejezik be a munkát - akkor az eredeti tervszámokhoz képest ez 252 órányi termeléskiesést eredményez. Ami pedig már negyedmilliárd forint veszteséget jelent.
Ez még a paksi cég számára sem kevés: a paksi atomerőmű adózott eredménye 2018-ban 15 milliárd forint volt.
A negyedmilliárdos összegnél azonban csak többe kerülhet a magyarországi villamos energia rendszer számára az előzetesen már lekötött (így: betervezett), de a kiesés miatt pótolni kényszerült árammennyiség biztosítása. Amint az a hálózati rendszerirányító Mavir hivatalos ábráján is látszik: az MVM holdingnál a házon belüli manőver lehetősége se lett opció, mivel a Mátrai Erőmű (pirossal jelölve - melyet az MVM nemrég át-, illetve megvett) képtelen volt a kieső energiamennyiség pótlására. A nagy ígéretekkel állami tulajdonba vett erőmű ismét csak jelentősen kisebb teljesítménnyel, 220-250 MW körül termel a hálózatra - miközben tavaly ez még átlagosan 500 MW körül alakult.
A Pakson kiesett 240 MW termelőerő pótlása az ábra szerint főként földgázból érkezik. Ennek az energiaforrásnak a pillanatnyi piaci ismérve az, hogy - miként tavaly, egész évben is - akkor tud megfelelően versenyképes áron áramot termelni, ha a gáz ára kellően alacsony. Amikor 10 euró körül táncolt az egységár, akkor "nagyot mentek a hazai gázerőművek" , amikor elérték a 15 eurót, egyszerűen megállnak. Jelenleg előbbi helyzet áll fenn, a prognózisok szerint akár hosszabb távon is maradhat az alacsony gázár.
A villamos energia rendszerben a kiesett paksi kapacitás pótlását azonban így is csak sürgősségi felárral lehetett menteni. Ez a felár szinte biztosan magasabb költséget generált, mint amit a hosszútávú kapacitáslekötésekbe sikerült beleírni, de ennek mértékéről egyelőre nem sikerült érdemi információkhoz jutnunk. Az biztos, hogy a moder gázturbinás erőművek a 35-40 eurós piaci áramárhoz képest már 20-24 euró/MWh áron képesek termelni, és mivel le/felszabályozni is jól lehet ezt a technológiát, és elegendő beépített kapacitás is van, nem meglepő, hogy zömmel ők léptek be a keletkezett résbe. (A másik utat az import áram behozatal növelése jelenthette volna, erre azonban a jelek szerint nem volt szükség.)
Az a fenti ábrából azonban így is látszik, hogy amikor felkel a nap, a kötelező átvételi rendszerben történő elszámolásnak köszönhetően a piacinál jóval magasabb áron átvett napenergia javára visszafogják a földgázerőműveket.
Nem ez a hiba a fő gond
Félreértés ne legyen: a Paks 2. blokkra múlt héten bejelentett karbantartás elhúzódása egyetlen pillanatra se veszélyeztette az ellátásbiztonságot. Ennél a Mavir jóval nagyobb beszakadásokat és váratlan helyzeteket is képes megoldani; az operátorok azt is probléma nélkül kezelni tudták, amikor Pakson két blokknak egyszerre adódtak teljesítményproblémái.
A kérdés inkább az, hogy a rendszer ezeket a váratlan helyzeteket milyen áron képes korrigálni, és azt kivel fizetteti meg. Mert ha jelenleg ez a helyzet még "normálisnak", "üzemszerűnek", kezelhető szintűnek is tűnik, nem lesz mindig így. Ahogyan azt a Napi.hu-nak korábban interjút adó Mycle Schneider megfogalmazta: általános minta az Európában és a világban, amit ma Pakson látni lehet.
"A nukleáris szektor nagy problémája ma az, hogy az erőművek öregek. A 30 év feletti reaktor-átlagéletkor pedig sok más mellett azzal is jár, hogy a tervezett karbantartások gyakorlati lebonyolítása során a termelésből kieső időszak fokozatosan elnyúlik. Úgy értem, hogy a tervezett javítás után, a blokkok visszatérése a termelésbe egyre bonyodalmasabb, mert menet közben többször, újra meg újra kell tervezni az indítási folyamatot, mert mindig kiderül még valami más is, amit meg kell oldani.
Amikor az üzemanyagcserét vagy karbantartást megtervezik, azt egy bizonyos időszaknyi leállással számolják, de gyakran menet közben kell improvizálni és módosítani, amiből viszont az következik, hogy egyetlen leállás esetén akár hússzor is újra kell tervezni azt, hogy mennyi ideig tart a leállás" - mondta lapunknak tavaly szeptemberben az energetikai elemző, aki az évente kiadott WNISR (The World Nuclear Industry Status Report) szerkesztőjeként járt Budapesten.
*
Update: Az erőmű cikkünk megjelenése után nem sokkal, március 12-én, 9.05 órakor hivatalosan azt jelentette le, hogy a Paks 2 blokkon zajló javítási munkálatokat 16-án nem tudja befejezni. Az újra módosított időpont mostantól március 17. 19.00 órát jelöl meg céldátumként. Ezt a módosítást óránkét egymillió forintjával számolva az erőműnek így további, több mint 20 millió forint vesztesége keletkezhet.