A tárcavezető Gyulán megtekintette az épülő Airbus gyárat, Békéscsabán pedig a repülőtér fejlesztése mellett szakképzési kérdésekről egyeztetett - számolt be a miniszter mai programjáról az állami hírügynökség.

A gyártelepítés sikeréhez fejleszteni kell a békéscsabai repülőteret, emellett biztosítani kell egyetemi és szakképzési szinten is a megfelelő repüléstechnikai oktatói tudást, továbbá szükség van a képzési eszközpark fejlesztésére és a már elvándorolt szakemberek visszacsábítására - véli Palkovics László.

A békéscsabai repülőtér fejlesztésének előkészítésére tavaly év végén 154 millió forintot biztosított a kormány, jelenleg dolgozzák ki a részletes terveket, az MTI információi szerint szó van a futópálya 1800, illetve 2500 méteres meghosszabbításáról is. A tényleges munkálatok várhatóan jövőre indulnak. Ezzel kapcsolatban Palkovics László úgy fogalmazott: a repülőteret alkalmassá kell tenni cargo és business utazásokhoz is, ez magával hozza, hogy sport céloknak is meg fog felelni.

Az Airbusnak fejlesztik a szakképzést

A Békéscsabai Szakképzési Centrum (BSZC) Trefort Ágostonról elnevezett tagintézményében e hónapban indult el a közel 2,2 milliárd forintos fémipari képzőközpont kialakítása, amely a térség legmodernebb méréstechnikai és anyagvizsgáló laboratóriuma, automatizációs és szimulációs kabinetje lesz. A központ létrehozásának szükségességét kifejezetten a Gyulára települő Airbus-beruházás vetette fel, a cég számára itt képzik majd a szakembereket. Ide mintegy egymilliárd forintból olyan eszközöket telepítenek, amelyek kezelését jelenleg főként külföldön lehet megtanulni.

A miniszter szerint egyetemi szinten a Békésben jelen lévő Gál Ferenc Egyetem és partnerei, a Budapesti Műszaki Egyetem, a Debreceni és a Szegedi Tudományegyetem "meg tudják jeleníteni a képzés elemeit" - írta az MTI.

Iparosítunk, van az a pénz

A tárcavezető reményét fejezte ki, hogy Békéscsabán és környékén tíz év múlva olyan környezet alakul ki, mint amilyent Kecskeméten a Mercedes beruházása indított el. A kormányzat ehhez minden támogatást megad - mondta a miniszter.

A nagy gyárakkal és a beszállítókkal zajló tárgyalásokon egyértelműen látszik, hogy leginkább magasan képzett szakemberekre van szükség, ezért szeretnék erősíteni a technikumi és az okleveles technikusi képzéseiket, és a tudásközpontok révén hidat képezni a felsőoktatási intézményekkel - mondta Mucsi Balázs, a BSZC főigazgatója.

Repülőgyártóba már bevásárolta magát egy magyar üzletember

Tizenkét darabot vásárolt a Vietnámi Védelmi Minisztérium a Tombor András többségi tulajdonában álló Aero Vodochody Aerospace repülőgépgyártó L-39NG Trainer modelljéből. A tavaly ősszel nemzetközi típusbizonyítványt megszerző és az EU és a NATO sztenderdjeinek is megfelelő sugárhajtású gépek 2023 és 2024 között érkeznek meg a vevőhöz - jelentette be a cég.
A gyártó és Vietnám közötti katonai repülőgép kereskedelem nagy múltra tekint vissza: az 1970-es és '80-as évek alatt több repülőgéptípust, többek között Zlín Z-226, Aero AE 45 és legendás L-39 Albatros modelleket is vásárolt a távol-keleti ország. A társtulajdonos Omnipol jelentős hírnévre tett szert a katonai repülőgépek exportja terén, hiszen közel 90 éves fennállása óta több mint 2800 darab L-39 típusú repülőgépet értékesített világszerte, ebből Vietnámba összesen 31 darabot új kadétok kiképzése céljából.
Az új L-39NG sugárhajtású gép kifejlesztése az Aero Vodochody repülőgépgyártó, annak tulajdonosa a Penta Investments és az L-39NG projektben stratégiai partner és társtulajdonos Omnipol-csoport projektje. Azonban egy 2020. júniusi megállapodás értelmében a cseh AERO Vodochody repülőgépgyártó céget birtokló holding részvényeinek 100 százaléka a magyar Aero Investment Partners Zrt. birtokába kerül át. Az Aero Investments részvényeinek 51 százalékát Tombor András magyar üzletember tulajdonolja, míg a 49 százalékát a cseh Aero International s.r.o..

Szarvas Péter, Békéscsaba polgármestere szerint a repülőtérnek regionális szerepet szánnak, zéró emissziójú, úgynevezett Greenportot terveznek kialakítani, amely a legkorszerűbb irányítástechnikával és kiszolgáló létesítményekkel rendelkezik.

Gyulán a relégyár 1979-es megnyitása óta nem jött létre termelő üzem, így a város, és a térség számára is kiemelten fontos az Airbus-gyár építése, amely már folyamatban van, és a tervek szerint 2022 tavaszán a termelés is elindulha - közölte Görgényi Ernő, Gyula polgármestere.

A kormányzati támogatással létrejött beruházás az ipar és a szakképzés együttes fejlesztését jelenteni, amely a magasabb bérekkel a térség vonzerejét is növelni tudja. Gyula és Békéscsaba legszebb napjai csak ezután következnek - idézte a polgármestert az MTI.