A pápai cég beszállítói szeptember 2-re tüntetést hirdettek Pápára az önkormányzat többségi tulajdonba kerülése óta beszállított, ám ki nem fizetett sertések ellenértékének megszerzése érdekében. A Pápai Húst augusztusban stratégiailag kiemelt fontosságú vállalattá minősítette  a kormány, napokkal ezt követően pedig csődeljárásba menekült a cég.

Mint azt Feldman Zsolt a VM agrárgazdaságért felelős államtitkára elmondta, ma délelőtt mintegy 20 kistermelővel egyeztettek - ők összesen mintegy 122 termelőt képviselnek -, és később majd a nagyobb követelésekkel bíró sertéstartókkal is egyeztetnek majd, ennek időpontja azonban még nincs kitűzve. És egyelőre azt is vizsgálja VM, hogy az ennél jelentősebb - bár pontosan meg nem határozott mértékű - lejárt követelésű sertésbeszállítókért mit tehetnének. A tárca tudomása szerint mintegy 152 élőállat beszállítója van a Pápai Húsnak, ebből 122 minősül kistermelőnek. Az VM tudomása szerint augusztus 15-ig a húsüzem mintegy 666 millió forintos lejárt, kifizetetlen követelése van az élőállat-beszállítók felé, amiből mintegy 82 millió forint a kisebb termelőké, és 3 olyan beszállító van, aki 50 millió forintnál nagyobb összeggel ragadt benn a gyárnál.

Bár a sajtótájékoztatón több újságíró is rákérdezett, nem sikerült tisztázni a szaktárca képviselőivel, hogy a 666 millió forintos tartozás az a pápai önkormányzat többségi tulajdonba kerülése óta keletkezett-e. Budai Gyula többször is hangsúlyozta, hogy minden az előző vezetés, menedzsment felelőssége, és "talán tudott volna fizetni a cég a beszállítóknak, ha az előző vezetés nem lopja el a pénzt a cégből". Feldman Zsolt ezt annyival árnyalta, hogy tudomása szerint az önkormányzati tőkeemelés és tulajdoni hányad növekedést követően hozzávetőleg 300-400 millió forinttal csökkent az élőállat-beszállítók felé fennálló tartozás.

A VM azt javasolta a termelőknek, hogy egy olyan támogatási jogcímet dolgoznak ki, amely keretében a legfeljebb 2,5 millió forinttal bíró követelésű beszállítók a de minimis korlát alá eső egyéb  támogatásaik beszámításával kielégítik a a húsüzem felé fennálló tartozásukat. Vagyis ha a termelőnek az elmúlt három év alatt nem volt de minimis korlát alá eső felhasznált támogatása, és lejárt tartozása 2,5 millió alatti, akár a teljes követelését megkaphatja.  A 2,5 milliónál nagyobb lejárt követeléssel rendelkező élőállat-beszállítók pedig szintén de minimis korlát alatt, legfeljebb 2,5 millió forint erejéig vehetnék igénybe a támogatást.

Az egyelőre még nem világos, és nincs is róla döntés, hogy mely időponttól számítják majd a lejárt, a húsüzem által is elismert követeléseket, ezért egyelőre az sem teljesen világos, hogy pontosan kik és mekkora összegre számíthatnak majd. Ahogyan az sem, hogy hogyan akadályozzák majd meg, hogy a támogatást kapott termelők az eredeti követelésükkel be ne jelentkezzenek a most kezdődő csődeljárásba, és így duplán igényeljék az összeget. Az szintén nem világos, hogy a VM támogatása hogyan hat majd a csődeljárásra - az első csődegyezségi tárgyalást szeptember 6-ra hívták össze -, bár Feldman szerint többféle jogtechnikai eljárást vizsgálnak, hogyan lehetne ezt legálisan és az uniós szabályokkal is összhangban megoldani. A végleges megoldást a napokban választják ki.

A VM ígéretet tett arra, hogy a termelők megsegítése érdekében mind a rendeletalkotás, mind a támogatásigénylés és a kifizetés is rekord sebességű lesz - október végén már hozzájuthatnak a termelők a pénzhez. A VM a támogatást saját költségvetése terhére folyósítja, az első becslések szerint mintegy 150 millió forintot fordítanak majd erre a célra. A nagyobb követelésekkel bírók esetleges támogatásáról egyelőre semmit sem tudni.

Arról egyelőre szintén nincs hír, hogy a hétfői tüntetést szervezők - akik egyébként az elmúlt három hónapban a VM mellett a Miniszterelnökségtől, illetve az Nemzeti Agrárgazdasági Kamarától is kértek már segítséget -, hogyan reagáltak a támogatásra, megtartják-e a tüntetést.