A tavaly októberi induláskor 200 milliárd forintban határozta meg az MNB a Zöld Otthon Programban elérhető hitelek összegét, amelyből február végéig, havi egyenletes ütemben, 77 milliárd forintnyi hitelszerződést kötöttek meg a bankok. Majd hirtelen többszörösére növekedett az érdeklődés.

Patai ezt a lapnak adott interjúban azzal magyarázta, hogy a háborús bizonytalanság, valamint a megváltozó inflációs és kamatkörnyezet a háztartások döntéseit jelentősen megváltoztatták. A szigorító monetáris politika következtében egyre inkább nyílt az olló a zöldotthonhitel és a piaci lakáshitel kamata között, és a jóval alacsonyabb törlesztőrészlet használt lakás helyett új, energiahatékony lakások vásárlására, házak építésére ösztönözhette a háztartásokat.

Kapcsolódó

A keret kimerülésétől való félelem miatt többen előre is hozhatták ingatlanvásárlásukat, hitelkérelmüket. De a szerződéskötések mennyiségénél is jelentősebb volt márciusban a bankokhoz benyújtott zöldhitelkérelmek dinamikája. Értesüléseink szerint ezek volumene a megkötött szerződésekkel együtt március végére már meghaladta a program 200 milliárd forintos keretösszegét. A Magyar Bankszövetség kérésére a monetáris tanács április 5-én 100 milliárd forinttal megemelte a keretet, ami lehetővé tette, hogy a korábban benyújtott hitelkérelmek nagy része teljesülhessen, és néhány hitelintézetnél ezen túl további kihelyezést is lehetővé tett.

Sok mindenkinek nem jutott a hitelből

A lap nem kérdezett rá, Patai pedig nem beszélt arról, hogy egyes bankoknál komoly botrány kerekedett abból, hogy hiteligénylők tömegét utasították vissza a keret kimerülése miatt. Sem a bankoknak, sem az igénylőknek nem volt naprakész információjuk arról, hogy fog-e jutni a jegybank kedvezményes hiteléből. 

Patai csupán annyit mondott, hogy a bankoknak csak a megkötött hitelszerződésekről kell rendszeresen jelenteniük az MNB-nek, ezt az MNB minden hónap elején közzéteszi. A volumen még április elején is csak 135 milliárd forint volt, mivel ebben még nem jelent meg a bankokhoz márciusban benyújtott hitelkérelmek mennyisége. Piaci értesüléseink megerősítették a zöldhitelek egyre növekvő népszerűségét, azonban a bankoknak a befogadott hitelkérelmekről nem kellett a jegybank részére adatot szolgáltatniuk, ezért ezek volumenéről nem volt naprakész és pontos információ az MNB-nél. 

A program tavaly októberi indulása és április vége között csaknem 6000 hitelszerződést kötöttek meg a pénzintézetek 187 milliárd forint összegben, és a jegybank úgy értesült, a fennmaradó több mint 100 milliárd forint nagy része is le van már kötve. A becslések azt mutatják, hogy 9-10 ezer családnak tudott a jegybank segítséget nyújtani a ZOP-on keresztül. A zöldhitel részesedése az újlakás-vásárlásra, illetve -építésre felvett hiteleken belül fokozatosan nőtt az indulás óta: tavaly novemberben még 50 százalék alatt volt, idén márciusban pedig már 90 százalékot tett ki, és még az összes lakáscélú hitelkibocsátás harmadát is meghaladta. 

A jegybank alelnöke elmondta: az MNB nyitott a program folytatására, de csak egy olyan, a hazai lakásállomány energiahatékonyabbá válását célzó gazdaságpolitikai koncepció részeként, amelyben a kormány és a hazai bankszektor egyaránt meghatározó részt vállal. Fontos azt is hangsúlyozni, hogy az árstabilitás elérése prioritást élvez az MNB célrendszerében, ezért a ZOP csak akkor folytatható, ha az inflációs kilátások ezt lehetővé teszik.

Egyelőre viszont az infláció magas, áprilisban 9,5 százalékos volt a KSH friss jelentése szerint.