2018-ban a 2315 közforgalmú gyógyszertárat 1870 vállalkozás működtette (bt., kft., rt. vagy egyéni vállalkozás), a patikák nettó árbevétele 2018-ban 672,5 milliárd forint volt (2017-ben 671,6 milliárd) - mondta Sohajda Attila, az MGYK alelnöke a közforgalmú patikák gazdasági helyzetéről készült kamarai elemzés adatait ismertetve.
A gyógyszertári vállalkozások fedezeti bevétele 152,6 milliárd forintot tett ki a 2017-es 140 milliárdhoz képest. Ez a növekmény a kamara szerint a vény nélkül kiadható gyógyszerek és egyéb termékek árrésének emeléséből adódott. Ez a kis vidéki gyógyszertárak jövedelmezőségét azonban - ahol korlátozottabbak a marketinglehetőségek - kevésbé kompenzálja.
Az adatok azt mutatják, hogy a gyógyszertárak többsége stabilan, biztonságosan működik a készletek értéke meghaladja a szállítói tartozásokét, ami a stabil működés egyik záloga - tette hozzá Sohajda Attila.
2018-ban a gyógyszertári vállalkozások bérhelyzete valamelyest javult 2017-hez képest; akkor az egy főre jutó havi bruttó átlagbér 252 ezer forint volt, míg 2018-ban 263,6 ezer forint. Sohajda Attila szerint azonban a gyógyszertári vállalkozásoknál a bérezésben 2016-tól változatlan a lemaradás a nemzetgazdasági és az egészségügyi ágazathoz képest is. A legkisebb vállalkozások esetében, tehát a 18 millió forint havi forgalom alattiaknál a bérszint alig éri el a garantált bérminimum és a minimálbér jelenlegi összegét - jegyezte meg.
A köztestület szerint központi intézkedésre van szükség ahhoz, hogy az ágazat gazdasági működőképessége továbbra is biztosított legyen és az ágazati bérviszonyok igazodjanak a nemzetgazdasági és az egészségügyi szféráéhoz. A vidéki kisforgalmú patikák helyzete kiemelten fontos, hiszen ezeket a gyógyszertárakat nem csak a jövedelmezőség és a bérezés problémái sújtják, nehezen találnak elég szakembert is.
Hankó Zoltán kamarai elnök hozzátette: a patikai árrésrendszer korrekcióra szorul, ezenkívül a kistelepüléseken működő patikák, illetve a fiókgyógyszertárak működési célú támogatását növelni kellene, az orvosi kézigyógyszertárak működtetését pedig a praxisfinanszírozás keretében kellene megoldani. Ösztöndíjat és letelepedési támogatás bevezetését is szorgalmazzák azoknak a szakgyógyszerész-jelölteknek, akik a diploma megszerzése után vidéken vállalnak munkát.
A kamara szerint a béremelés, az államtól kapott egyéb juttatások és az árrésrendszer korrekciója 10-15 milliárd forint költségvetési forrást igényelne. A köztestület eljuttatta javaslatait az egészségügyi államtitkársághoz.