Nem ilyen egyszerű ez. Mivel a megállapodások a pénznemet főleg euróban és dollárban - de semmiképp sem rubelben – rögzítik, egy ilyen fizetés szerződésszegés lehet. Másrészt ekkora pénzmennyiség átváltására csak az orosz jegybank képes. Ugyanakkor tény: nyersanyagai euróban vagy dollárban beérkező ellenértékét Moszkva a kereskedelmi korlátozások miatt most nem igazán tudja elkölteni – magyarázta a Népszavának adott interjújában Pletser Tamás, az Erste Befektetési Zrt. olaj- és gázipari elemzője, hogy miért látja úgy, Vlagyimir Putyin csak blöfföl a Gazpromnak kiadott utasításával. Szerinte amiatt, hogy nem rubelt kap, nem áll le Európa orosz ellátása, csak valahol majd halmozódnak az érte kapott eurók és dollárok. (Arról, hogy Putyin terve miért sem működhet, ebben a cikkben írtunk részletesen.)

A szakértő energiaválságra sem számít, mert Moszkva véleménye szerint majd az Ukrajnán áthúzódó, Testvériség nevű gázvezetéken is teljesíti a szállítmányokat. "Ha mégis megszakad a Testvériség, az évi 155 milliárd köbméter orosz gázt felhasználó Európa bizonyosan komoly ellátási gondok elébe néz, hisz a megmaradt Északi Áramlat, Jamal és Déli gázfolyosó nem lenne képes egészében kiváltani a Testvériséget" - mondta Pletser, aki szerint a háború során is figyelnek az infrastruktúra biztonságára, sem az ukránoknak, sem az oroszoknak nem érdeke, hogy baja essen.

Kapcsolódó

Viszont jelezte, még ha le is állna ez a tranzitútvonal, akkor "Magyarországot ez kevésbé érintené, mivel az általunk tavaly lekötött, évi 4,5 milliárd köbméter orosz gázból 3,5 milliárd a déli útvonalon érkezik." Az Erste szakértője arra számít, hogy a télen lakossági korlátozások nélkül is lesz elegendő földgáz, ha Európa a nyáron feltölti a készleteket, az oroszok teljesítik szerződéses kötelezettségeiket, érkezik a kontinensre elegendő, tengeren szállítótt, cseppfolyósított földgáz (lng), enyhe lesz az idő, a háború nem terjed tovább és Oroszország sem esik szét.

Magyarország számára akkor sem lát jelentősebb kockázatokat, ha az olajszállítmányok akadnának meg. "A nemzetközi olajár mostani megugrása is annak tudható be, hogy az európai vevők az orosz olaj- és dízelszállítmányok tartós visszaesésével számolnak. Ennek egyik oka, hogy a főleg nyugati hajótársaságok, illetve biztosítóik nem vagy csak vonakodva vállalják az orosz olaj tengeri szállítását. Az árakat lefelé nyomhatja Irán visszafogadása is, amit most az oroszok elleneznek leginkább" - mondta a jelenlegi árszintekről. 

Úgy látja, hogy "olajellátásunk kevésbé ingatag, hisz bár az jelenleg szintén Ukrajna felől, a Barátság-vezetéken érkezik – aminek a fennmaradása szintén bizonytalan -, az ország elvben az Adriáról is ellátható. Ugyanakkor onnan a mindenképp drágább olaj érkezik, mint a Barátság irányából, illetve, ha az épp nem orosz, akkor az eltérő összetétel miatt némiképp a feldolgozása is drágább."

Még a földgáz esetében sem érzi úgy, hogy reménytelen lenne a helyzet: "Magyarországnak sürgős megbeszéléseket kellene kezdenie az elérhető közelségű – így elsősorban a krki, a görög alexandropuloszi, vagy épp a lengyel - lng-fogadóállomások továbbfejlesztéséről, akár tőkéstársként is. 3-4 év múlva, néhány százmillió eurós beruházás révén innen is érkezhetne az országba évi 1-2 milliárd köbméter. A román kormányt szintén győzködni kellene, hogy megfelelő szabályozással tegyék lehetővé a fekete-tengeri gázkitermelést."

Viszont azt is elmondta, hogy az rontotta a lehetőségeket, hogy késlekedett az energiahatékonysági beruházásokkal a kormány. "Az Orbán-kabinet feltűnően tétlennek mutatkozott a kérdésben úgy kormányzása 12 éve, mint az elmúlt egy hónap során. Számításaim szerint az ország évi tízmilliárd köbméteres gázfogyasztásából csak a lakások leszigetelésével, korszerű épületgépészeti előírások alkalmazásával, tehát valódi rezsicsökkentéssel, úgy kétmilliárdot le lehetne vágni" - nyilatkozta Pletser Tamás.

A rezsicsökkentést viszont fenntarthatatlannak tartja:

Számításaim szerint az orosz gáz vételi és „rezsicsökkentett” eladási ára közötti különbség csak idén ezermilliárdos terhet ró a költségvetésre. Ugyanezt az értéket kaptam a villany esetében, és még hol a többi közmű. Pontosabban úgy tartható, ha a költségvetés 10-15 százalékát a „rezsicsökkentés fenntartására” költjük, ezzel még tovább növelve a már ma is 80 százalék feletti államadósságot.

Azt is megjegyezte, hogy mivel nem euróval fizetünk, a jegybank pedig folyamatos kamatemeléssel igyekszik védeni a forintot, a rezsicsökkentés által is gerjesztett adósság kamatterhe is jóval magasabb, mint a nyugati államok esetében.

"Ugyanezt játszottuk el a 70-es években, ami eladósodásba és végül a rendszer bukásába torkollott. A rezsicsökkentés fenntartásával eddig szerencséje volt az Orbán-kormánynak: egy tanulmány szerint reálértéken száz éve nem volt ilyen olcsó az energia. De most, hogy úgy mondjam, ebből a szempontból is hét szűk esztendőt jósolok, magas energiaárakkal és inflációval" – ismertette várakozásai Pletser Tamás.

Legérdekesebb jóslata a választások kapcsán, hogy "ha a Fidesz-KDNP nyeri meg a választásokat, megindul valamiféle észszerűsödés, akár a cégek közvetlen, akár a lakosság bújtatott többletterhelésével, akár valamiféle piacosítás is" a rezsicsökkentés esetében. Viszont szerinte, ha az ellenzék nyerne,

politikai okokból akkor sem törölnék el a rezsicsökkentést, bár korábbi ígéreteiknek megfelelően szintén igyekeznének észszerűsíteni a rendszert.