Szép ütemben gyarapodik az idén is a nyugdíjvagyon, és a viszonylag magas infláció dacára is van esélyük a pénztártagoknak reálhozamra - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adataiból. Az önkéntes nyugdíjpénztárak az első hat hónapban 40,6 milliárd forintos hozamot termeltek a befektetéseiken, ez fél év alatt több mint 2,4 százalékos, évesítve pedig 5 százalék körüli hozamot jelent, vagyis hiába magas az idén az infláció, ezekben az intézményekben van esély arra, hogy a tagok megőrizzék a megtakarításaik értékét. Főleg azok számíthatnak magasabb hozamra, akik kockázatosabb, több részvényt tartó portfóliót választottak.
Az elmúlt években átlagosan 2-4 százalékos reálhozamot termelő önkéntes nyugdíjpénztárak valamiért mégsem vonzzák az új tagokat. A jegybank friss összesítése szerint a félév végére 1,096 millió alá csökkent a taglétszám, miután a nyugdíjba vonult és kilépett tagok száma meghaladta az új belépőkét. Aki viszont pénztártag maradt, egyre komolyabban veszi az öngondoskodást. Az első félévben 68,5 milliárd forintnyi tagdíj érkezett az intézményekbe, ez 6,5 százalékkal magasabb a tavalyinál. A tagok egyéni befizetései 8,5 százalékkal, a munkáltatói befizetések 3,2 százalékkal emelkedtek. Az idei adó-visszatérítés a félév végén 15,8 milliárd forintnál járt. Az eddigi adatok alapján hiába csökken a taglétszám, a tagdíjbefizetések rekordot dönthetnek 2021-ben.
Öregszik a tagság
A tagok száma főleg azért fogy, mert az immár 27 éve működő szektorban folyamatosan nő a tagok átlagéletkora, akik közül egyre többen töltik be a nyugdíjkorhatárt. 2020 végén a pénztártagok 27,2 százaléka már 60 év fölötti volt, vagyis arra lehet számítani, hogy ők néhány éven belül fokozatosan nyugdíjba mennek, és kiveszik majd a megtakarításukat. Az idén az első félévben 52,4 milliárd forintot fizettek ki a kasszák a tagoknak, ebből 28,7 milliárdot a nyugdíjba vonulók kaptak meg.
A fiatal pénztártagok lassan elfogynak, öt évvel ezelőtt még 66 ezer 30 év alatti nyugdíjpénztártagot tartottak nyilván, most már alig 53 ezren vannak csak ebből a korosztályból. A 30-44 évesek száma is drámaian csökken, 466 ezerről csaknem 100 ezerrel 369,7 ezerre esett vissza. A 45-59 éveseké ugyanakkor 2016 óta 38 ezerrel 514,7 ezerre nőtt, és több mint 38 ezer fővel nőtt a 60 fölötti tagok létszáma is, ők most már csaknem 168 ezren vannak.
A pénztárakban kezelt vagyon a fogyatkozó tagság ellenére folyamatosan nő. Az első félév végén már meghaladta az 1677 milliárd forintot, ami azt jelenti, hogy egy átlagos önkéntes pénztári tagnak több mint 1,5 millió forint volt az egyéni számláján. Minél régebb óta tag valaki, és minél idősebb, annál nagyobb persze az átlagos megtakarítása. Míg egy huszonéves pénztártag átlagos egyenlege csupán 237 ezer forint volt 2020 végén, addig egy 60 fölöttié már meghaladta a 2,6 millió forintot.
Korcsoport | Átlagos megtakarítás (Ft) |
16 - 29 | 237 044 |
30 - 44 | 939 965 |
45 - 59 | 1 570 931 |
60 - | 2 604 904 |
Forrás: MNB |
A működés veszteséges
Az elöregedés mellett a másik aggasztó fejlemény a pénztáraknál, hogy nehézségeket okoz a számukra a nyereséges működés fenntartása. A jegybank friss adatai szerint az első félévet is szerény, 67 millió forintos működési veszteséggel zárta a szektor. Az sem hozta pozitív tartományba az egyenleget, hogy a nem fizető tagságtól - ez becslések szerint akár a tagok fele is lehet - a pozitív hozam terhére elvehetik az intézmények a minimális tagdíj után járó működési elvonást.
Az idén ilyen címen 619 millió forintot vontak le a pénztárak a tagok egyéni számlájáról, ami csaknem 70 százalékkal több a tavalyinál, amikor a covid-19 járvány első hulláma után összeomló piacok miatt nem maradt annyi hozam, hogy a szokásos összeget leemelhessék a pénztárak a számlákról. 2020-ban rosszabbul is álltak az első félév végén az intézmények, de az idén sem sikerült nyereségessé tenni a működésüket.
A gazdálkodás azért javult. A működési bevételek a növekvő tagdíjbevételeknek köszönhetően több mint 10 százalékkal emelkedtek 3,75 milliárd forintra, a kiadások is nőttek ugyanakkor 5 százalékkal 3,815 milliárdra. A legjelentősebb tétel a kiadásokban a pénztári alkalmazottak munkabére volt, ez több mint 9 százalékkal emelkedett 2020 óta.
Gyarapodik a reálhozam a magán-nyudíjpénztárakban
Aki 2011 elején nem nyilatkozott arról, hogy maradni akar a magánnyugdíjpénztárban, az éppen tíz évvel ezelőtt kapta meg a reálhozmát. A postás átlagosan 70 ezer forint körüli összeggel kopogtatott a mintegy 3 millió kilépett pénztártag ajtaján. A még mindig kitartó 53,6 ezer pénztártag is megkaphatja a reálhozamot, ha most visszalépne a tb-be, ők viszont már átlagosan valószínűleg milliós összeget vehetnek majd fel.
Érdemes kitartani, a magánnyugdíjpénztárak ugyanis folyamatosan az infláció fölött teljesítenek. Az idei áremelkedést is túlszárnyalták eddig a hozamaikkal. Az MNB adatai szerint 8,46 milliárd forintnyi hozam keletkezett az intézmények portfólióin hat hónap alatt, ami 3 százalék körüli féléves hozamot jelent, évesítve pedig 6,2 százalék fölöttit.
A magánnyugdíjpénztárakban a félév végén 282 milliárd forint fölötti összeg volt, az egy tagra jutó átlagos egyenleg most már meghaladja az 5,26 millió forintot. Tíz évvel ezelőtt az államosítás idején az átlagos egyenleg egymillió forint körül volt a pénztárakban, a bent maradt tagoké ennél magasabb, 2,27 millió forint körüli volt. 2011 vége óta a magán-nyugdíjpénztári átlagos egyenlegek annak ellenére, hogy érdemi befizetés nem érkezett az intézményekbe, mintegy 3 millió forinttal emelkedtek.
Év | Átlagos egyenleg (millió Ft) |
2011 | 2,27 |
2012 | 2,78 |
2013 | 3,09 |
2014 | 3,39 |
2015 | 3,7 |
2016 | 4,06 |
2017 | 4,48 |
2018 | 4,43 |
2019 | 4,93 |
2020 | 5,1 |
2021. június | 5,26 |
Forrás: MNB, Napi-hu számítás |
Nagyot mentek az egészségpénztárak
A pompás teljesítményük dacára is folyamatosan sorvadó nyugdíjpénztárakkal szemben az egészség- és önsegélyező pénztári szektor megtalálta, hogyan szólítsa meg a potenciális tagságot. A pénztárak taglétszáma az idén csaknem 20 ezer fővel nőtt, és június végére meghaladta az 1,044 milliót. Csaknem 30 ezer új belépőt sikerült megnyerniük az intézményeknek, miközben csupán 8 ezren döntöttek úgy, hogy megszüntetik a tagságukat. Ilyen léptékű tagdíjbővülés utoljára 2007-ben fordult elő ebben a szektorban, az egészségügyi célú öngondoskodás témájával azóta nem sikerült érdemben megszólítani a lakosságot. A covid-19 járvány a jelek szerint ezen a téren is fordulatot hozott, hiszen már a tavalyi második félévben is 29 ezren léptek be az egészségpénztárakba.
A tagdíjbevételek is nőttek, sőt rekordon állnak, több mint 29,5 milliárd forintnyi szolgáltatási célú befizetés érkezett a kasszákba, 14 százalékkal több, mint tavaly. A tagok egyéni befizetései 22 százalékkal ugrottak meg 15,4 milliárd forintra, a munkáltatói befizetések is 14,4 százalékkal nőttek csaknem 3,6 milliárd forintra. Ez azért is komoly eredmény, mert a pénztári befizetések után a munkáltatók ugyanolyan terheket fizetnek, mintha munkabért adnának a munkavállalóknak, csupán azért éri meg így fizetni a dolgozóknak, mert azok később személyi-jövedelemadó-visszatérítést kérhetnek a befizetés után. Azt sem korlátlan mértékben, a befizetések 20 százaléka, évente legfeljebb 150 ezer forint igényelhető vissza. Az idén júniusig az adóhatóság 9,65 millió forintot fizetett vissza az egészségpénztári tagoknak.
A befizetéseknek köszönhetően a pénztári alapok állománya csúcson van, a félév végén meghaladta a 66 milliárd forintot, de ebből az összegből folyamatosan történnek a kifizetések is. Az első hat hónapban 28 milliárd forintnyi szolgáltatást vettek igénybe a pénztártagok 17,6 százalékkal többet, mint tavaly. Továbbra is gyógyszertárakban költik el a legtöbb pénzt, az első hat hónapban 10,97 milliárd forintot fizettek ki egészségpénztári pénzből a patikákban.
Gyorsan emelkedik ugyanakkor a magánorvosi ellátásra kifizetett pénz, 9,3 milliárd forint volt az első félévben, ez csaknem 40 százalékos növekedés egy év alatt. A kiugró növekedés egyik oka persze az, hogy tavaly az első hullámban a magán egészségügyi ellátók is csak korlátozottan működtek, de 2019-hez képest is 20 százalékkal magasabb összeget hagytak ott az idén magánorvosnál a beteg egészségpénztárból fizetve. Ez részben a magánorvosi ellátás árának emelkedésével magyarázható, de talán szerepet játszik benne a hálapénz megszűnése, a magán- és állami orvosi ellátás elválasztása is.
A harmadik legnépszerűbb felhasználási módja az egészségpénztárnak a gyógyászati segédeszközök vásárlása, 4,36 milliárd forintot fordítottak erre az idén fél év alatt a tagok. A negyedik helyen pedig a gyerek születésével kapcsolatos költségek finanszírozása áll, ezen a címen 1,67 milliárd forintot fizettek ki az intézmények.