Egészen döbbenetesen alakulnak a lakossági hitelek a koronavírus-járvány idején. A kölcsönöket sokan nem fizetik, a hitelállományok minősége mégis egyre jobb, a felhalmozott adósság közben egyre csak gyarapodik - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adataiból.

A háztartások hitelállománya 2020 közepére 7643 milliárd forintra hízott, ami még nem számít történelmi csúcsnak, hiszen a végtörlesztés előtt 8 ezer milliárd forint fölött is járt már a lakosság hitelállománya. A növekedés üteme azonban extrém gyors, és ezúttal nem a svájci frank erősödése okozza az adósság felhalmozódását, hanem az új hitelek felvétele, és a meglévők törlesztésének halogatása. 12 hónap leforgása alatt ugyanis csaknem 1600 milliárd forinttal, vagyis 26 százalékkal nőtt a lakossági hitelek volumene a bankszektorban. Csak a második negyedévben, a pangó személyi hitelpiac, a sok banknál felfüggesztett hitelkártya-értékesítések és a visszaeső lakáshitelezés dacára is csaknem 280 milliárd forinttal nőtt a hitelállomány.

Kapcsolódó

Papíron alig van már rossz hitel

A március 19-től életbe léptetett hitelmoratóriumba bekerült hitelek nem számítanak nem teljesítőnek, ennek köszönhetően - papíron legalábbis - egyre jobbak a portfóliók. A 90 napon túl késedelmes hitelállomány már a 175 milliárd forintot is alig éri el, ami 2,29 százalékos nem teljesítő arányt jelent. A bankok azonban tudják, hogy ez csak a vihar előtti csend, ha jövőre lejár a moratórium, és ismét fizetni kell a hiteleket, gyorsan romlásnak indulhatnak a lakossági hitelállományok. Ennek köszönhető az is, hogy az első félévben csaknem 250 milliárd forintnyi céltartalékot képeztek a későbbi hitelezési veszteségekre.

A forinthitelek közül legnagyobb arányban a szabad felhasználású jelzáloghitelek és a gépjárműhitelek voltak 90 napon túli fizetési késedelemben: előbbi esetében az állományok 6,9 százaléka, utóbbi esetében az állományok 12,5 százaléka haladja meg a 90 napos késedelmet. Ez a szabad felhasználású jelzáloghitelek tekintetében 0,4 százalékpontos, míg a gépjárműhiteleket vizsgálva 2,5 százalékpontos csökkenést jelent az előző negyedévhez képest. Az átstrukturált hiteleken belül a 90 napon túli késedelemmel rendelkező állomány aránya 21,5 százalékot tett ki, ami a megelőző negyedévhez képest 1,3 százalékpontos csökkenést jelent.

Kik nem fizetnek?

A tőketörlesztések mindenesetre visszaestek a második negyedévben. A háztartások csupán 331,4 milliárd forinttal csökkentették a tartozásaikat, ami kevesebb, mint a háromnegyede az első negyedévinek. Az egyes hiteltípusoknál eléggé eltérően alakult a törlesztési hajlandóság. A lakáshiteleknél viszonylag magas maradt, a támogatott lakáshiteleknél viszont már az átlag alá került ez a mutató, vagyis azok, akik ilyennek rendelkeztek, nagyobb arányban élhettek a moratórium lehetőségével.

Az autóhitellel rendelkezők fizetnek, mint a katonatiszt, csupán 24 százalékkal csökkent a tőketartozások mennyisége, a személyi hitellel rendelkezők viszont - ahogy azt a bankok is nyilatkozták korábban - az átlagosnál nagyobb arányban élhettek a moratórium adta könnyítéssel, a szokásos tőketörlesztés alig harmadát fizették be a második negyedévben. Az új folyósítások mennyisége ebben az időszakban is meghaladta a törlesztésekét, ezért a személyi hitelek állománya tovább nőtt.

A rulírozó hiteleket, a folyószámlahiteleket és a kártyahiteleket viszont fizeti rendesen a lakosság, a második negyedévben utóbbinál rekord összegű tőketörlesztéseket mértek, de a folyószámlahitelek tőketörlesztése is megugrott. Ebben is lehet szerepe a moratóriumnak: miután a többi hitel törlesztése nem csökkentette a háztartások jövedelmét, a folyószámlák és a hitelkártyaszámlák sem mentek annyira mínuszba.