A kormány tavaly november közepétől a 95-ös benzin és a gázolaj árát legfeljebb literenként 480 forintos szinten rögzítette, először három hónapra. Majd az elmúlt héten további 3 hónappal meghosszabbította az ármoratóriumot.
A most alakult Független Benzinkutak Szövetségének közgyűlése hétfőn javaslatokat fogalmazott meg a kormány képviselőinek a nagy hálózathoz nem tartozó benzinkutak árstop miatti további veszteségeik megelőzése érdekében. A szervezet szerint támogatják a kormány családpolitikáját, de nem a családok terhére. Az üzemanyagok árstopja ugyanis tízezer család megélhetését érinti. Kérik ezért a hatósági ár törvényes képzését, ami biztosítja a családi vállalkozásaik megélhetését. Javasolják a jövedéki adó áfamentességét, illetve az üzemanyagok áfájának 5 százalékra csökkentését - derül ki a Független Benzinkutak Szövetségének közleményéből, amely a kormányzattal együtt keresi a probléma megoldását.
Az új szövetséghez folyamatosan csatlakoznak, jelenleg mintegy 300-400 benzinkutat üzemeltető 160 jogiszemélyiség tartozik hozzájuk, a magyarországi benzinkúthálózat mintegy 15 százalékát fedik le az ország egész területén - közölte Egri Gábor, az egyesület elnöke az MTI-vel.
Ugyanakkor több kis benzinkút üzemeltetője azt mondta a Szabad Európának, vizsgálja annak a lehetőségét, hogy be tudja perelni a magyar államot az üzemanyagok hatósági árszabályozása miatt. Többen arról számoltak be, hogy elkezdtek szervezkedni, és egy új érdekvédelmi szervezet létrehozásán munkálkodnak (ez lett a Független Benzinkutak Szövetsége - a szerk.). Az egyik, automata kutakat üzemeltető vállalkozás viszont már előrébb jár, ügyvédeket fogadott, akik elkezdtek dolgozni a jogi anyagon.
Mi a probléma?
Valahol megértem, hogy a kormány azért vezetett be az üzemanyagokkal kapcsolatban hatósági árstopot, hogy az emberek mobilitáshoz kapcsolódó költségei ne emelkedjenek – mondta a Szabad Európának Egri Gábor, az Envikut Kft. ügyvezetője, akinek azonban a megvalósítás módjával problémája van. Az a baj, hogy leginkább a kis- és közepes cégek, illetve a családi vállalkozások fizetik meg ennek az árát.
Egri Gábor úgy látja, hogy a jogszabály miatt a töltőállomások nem adhatják a benzin és a gázolaj literjét 480 forintnál drágábban, viszont a nagykereskedelmi árakra ez nem vonatkozik, a Mol és többi cég annyiért adja az üzemanyagot, amennyiért akarja.
„Azáltal, hogy a Mol nagykereskedelmi ára nincs rögzítve, az olajtársaság haszonnal értékesít üzemagyagot a benzinkutaknak. Egy olyan Mol, amelyben szinte nincs a magyar államnak tulajdonrésze” – mondta Egri Gábor. A magyar államnak a Molban 2019-ben még 15 százalékot meghaladó részesedése van, mára ez nulla közelébe csökkent. Ugyanakkor a kormány a Molt jelölte ki, hogy az árusítást szüneteltető vagy megszüntető kutakat átvegye.
Egri Gábor szerint fontos azt is látni, hogy az üzemanyagokra bevezetett hatósági ár átstrukturálja a piacot, elveszi a kisebb szereplők forgalmát. Egy esetleges csődhullám után e szereplők piacát a nagyok vehetik át - olvasható a Szabad Európa hírportálján.
Az ITM már kész tárgyalni
A kormány kitart a benzinárstop mellett a magyar családok védelmében, de kész az egyeztetésre a kis benzinkutak képviselőivel - mondta hétfőn az MTI szerint György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára, miután a Vállalkozók Országos Szövetségével és a Mobil Petrollal egyeztetett. Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője múlt heti sajtótájékoztatóján még azt mondta, hogy nem került szóba a benzinkutasok kompenzációja. Kocsis az ATV-nek azt mondta: ez a téma előkerült a Fidesz frakcióülésén, Varga Mihály pénzügyminiszter elmondta az álláspontját, azt gondolják, hogy a benzinárstop egy helyes döntés volt, a jelen pillanatban az a legfontosabb hogy az embereket megvédjék az üzemanyagárak elszállásának hatásaitól. "Az elmúlt évek gazdasági növekedése ebben a szektorban is érezhető van, joggal feltételezhető, hogy ez rövid időre olyan károkat nem okoz, amilyeneket sokan szeretnének mögé képzelni, ezért a kompenzálás nem merült fel" - mondta Kocsis.A vállalkozó szerint egy per esetén az eljárás két-három évig is elhúzódhat, sok pénzbe kerül, és nagy kérdés, hogy mi lesz a végkifejlet. „Biztos vagyok benne, hogy a kormányzat is tudja, hogy a hatósági árról szóló rendelet jogsértő. Számomra a per egy lehetőség, egy opció. Természetesen ennek a lehetőségét is vizsgáljuk, jelenleg a felkészülés folyamatában vagyunk” – mondta Egri Gábor.
Hogy pontosan milyen magyar ás uniós jogszabályokat sért a benzinkutasok szerint a magyar állam, a Szabad Európa cikkében olvashatják.