Az infláció magas, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pedig folyamatosan emeli a kamatokat, amit a kereskedelmi bankok is követnek. A változó kamatozású hitelben ülő adósok törlesztőrészletei emelkednek, kivéve ha bekerültek a kamatstop alá. Jelenleg 470 ezer lakossági jelzáloghiteles ügyfél élvezi a kamatstop előnyeit, vagyis azt, hogy az első félév végéig nem emelkedik a törlesztőrészlete, ezt követően viszont megszűnik ez a kedvezmény.

Az érintett adósok az idén is levelet kaptak a bankjuktól - sokan már évek óta kapnak hasonló levelet -, amelyben rendszerint kétféle ajánlat szerepel. Ezek arról szólnak, hogy a kockázatok mérséklése érdekében váltsák ki fix kamatozásúra a hitelüket, hogy annak a törlesztőrészlete ne emelkedjen akkor sem, ha a jegybank és a bankok folytatják a kamatemeléseket.

A probléma az, hogy a fix kamatozású hitelek részletei rendszerint magasabbak a változó kamatozásúakénál, most persze fordulhat a kocka. Júniustól a változó kamatozású kölcsönök részletei is elszállhatnak. Még a bankárok sem mernek tuti tippet adni ilyen helyzetben az adósoknak.

Jelasity Radován, az Erste Bank Hungary elnök-vezérigazgatója és a Magyar Bankszövetség elnöke is azt elmondta: akkor jártak volna igazán jól az érintett adósok, ha már évekkel korábban hallgattak volna a bankokra, és fixesítik a hiteleiket. - A mostani magas kamatkörnyezetben valószínűleg hiba volna elfogadni a tízéves kamatrögzítésről szóló ajánlatot, és egy egész évtizedre fixálni a kamatot magas szinten - tette hozzá.

A szakember - aki korábban a Szerb Nemzeti Bank elnöke is volt - úgy véli, az MNB megnyeri majd az infláció elleni meccset, és lejjebb mennek majd a kamatok. Az adósok vélhetően azzal járnak majd jól, ha ötéves kamatperiódus mellett fixesítik a hiteleiket, de erre sem lehet mérget venni. 

200 milliárd is kevés lehet

Az idén félévkor nem csak a kamatstop futhat ki, de a falusi CSOK is véget ér, emellett számos kedvezményes hitelprogramot az év végéig tervez csak a kormány. Ilyen a babaváró hitel, az otthon felújítási támogatás, de az MNB Zöld Otthon Programjának 200 milliárd forintos kerete is kimerülhet hamarosan. Jelasity Radován egyelőre nem tudja, mi lesz ezeknek a sorsa, de a kormány hajlik arra, hogy folytassa a meglévő konstrukciókat.

A moratórium is megélt több hosszabbítást, nem kizárt, hogy a kamatstoppal is ez történik majd, vagy a többi kedvezményes programmal. Az idén a hitelpiac a magas kamatok miatt várhatóan nem fog olyan ütemben bővülni, mint tavaly, a legnépszerűbb kölcsönök a támogatott hitelek lehetnek.

A bankok a betétkamataikat egyelőre nem emelik olyan mértékben, mint a hitelekét. Ennek az egyik oka, hogy képtelenek versenyezni a lakossági állampapírokkal. Inkább arra ösztönzik az ügyfeleiket, hogy fektessék be a pénzüket betét helyett értékpapírokba. Nincs is szükségük sok betétre, hiszen a hitel/betét arány a legtöbb hitelintézetnél bőven 100 százalék alatt van, 60-70 százalékos arányok a jellemzőek. Először a vállalati betétek kamata az, amely számottevő mértékben emelkedhet - mondta a bankár.

A bankok tavalyi nyeresége nagyobb volt valószínűleg a 2020-asnál, de több egyszeri tényező is érintette a profitot. Ilyen volt az, amikor a moratóriumos folyószámlahitelek és hitelkártya-tartozások kamatát a személyi hitelek kamata alapján kellett újraszámolniuk a hitelintézeteknek. A moratórium sorozatos hosszabbítása sem volt eredetileg bekalkulálva, ahogy a mostani a kamatstop sem a költségekbe. 

A tranzakciós illeték sara

A szektor nyereségessége - Jelasity Radován szerint - nem kirívó, mivel 11 százalék körül van az átlagos tőkearányos megtérülés a magyarországi bankoknál. Az már más kérdés, hogy a nemzetközi felmérések azt mutatják:  valóban drágák lehetnek a bankszámlák Magyarországon. De ennek az oka az is, hogy a banki  tranzakciókat a tranzakciós adó továbbra is terheli. 

A bankok lennének a legboldogabbak, ha képesek lennének olyan számlacsomagokat kínálni az ügyfeleknek, amelyek egy fix összegért cserébe korlátlan számú átutalást tennének lehetővé - közölte a bankár. Hozzátéve, hogy a kormánynak ezért javasolják azt, hogy töröljék el a tranzakciós illetéket az elektronikus átutalásoknál, cserébe viszont - hogy az állami bevételkiesés kompenzálható legyen -  emeljék meg ezt a díjat a készpénzfelvételnél.

Ez a gazdaság további fehérítését is szolgálná.

A szakember azt reméli, a választások után ismét le lehet ülni a döntéshozókkal tárgyalni erről, a készpénzhasználat visszaszorítása nem csak a bankok, de a Pénzügyminisztérium számára is fontos.