Sebők András: már miért ne fedhetnénk le házunk körül napelemmel azokat a felületeket, amelyeket amúgy csak lebetonoznánk?

Minden különösebb probléma nélkül négyzetméterenként két tonnával terhelhető, nem kopik, nem csúszik, viszont feltűnő: ezek a térburkolati elemként funkcionáló napelemes rendszer főbb ismérvei. Újrahasznosított anyagokból is készül, illetve egy magyar vállalkozás tervezi, fejleszti, építi e megoldásokat. A cég ügyvezetője korábban leginkább a repülésről gondolkodott, most viszont egy olyan elképzelés alá gyűjti a felhajtóerőt, amely a piacon máris nagyot szólt, de szerinte igazán akkor robban, ha a napelemes rendszerek számára a háztetőkön elfogy szabad hely. A Napi.hu friss videó podcastjának vendége a korábban a Wizzairt is építő Sebők András.

Lehet abban valami sorsszerűség, hogy egy valóban nagy reményekkel úton lévő magyar energetikai-energiahatékonysági fejlesztésről egy német újságból értesülhettünk, de ha jobban megnézzük, mit is állított ki, mire is csodálkozott rá a müncheni Intersolar kiállításra látogató közönség a Platio Solar standjánál, akkor azt is megérthetjük, hogy az elképzelés és a megvalósítás annyira újszerű, hogy még az ottani – a magyarnál jóval "szakértőbb" közönség – is csak tátotta a száját. Innen indulunk el Sebők Andrással, akitől a térkőként, járdaként használható napelemeket gyártó cég vezetőjével.

Akit az utóbbi évekig, de korábban mintegy másfél évtizedig a Wizzairt építette (beszerzési és ellátásilánc-igazgatóként). Ez, mármint a jelentős károsanyag-kibocsátásért felelős korábbi munkája is kapacitálta arra, hogy olyan területen dolgozzon tovább, amely kicsit visszaadhat a világnak mindebből.

Így állt be egy kezdő, innovatív vállalkozás mögé, és lett olyan energiatermelő-egységeket gyártó cég vezetője, ahol arra is kifejezetten ügyelnek, hogy a tervezés és a fejlesztés során jelentős mennyiségű újrahasznosított műanyagot is a termékbe építsenek.

Adódott is a kérdések sora, például: mi van a kopással, az időtállósággal, az érintésvédelemmel, a  lopásbiztonsággal, az élettartammal és a megtérüléssel? Sebők András nem jött zavarba, és mindegyik kérdésre megadta a választ.

Nem az a dolga a napelemnek

Arra is, amikor azt kérdeztem tőle, hogy akkor ez a termék inkább afféle műtárgy, amelyet a szomszédoknak és az utcáról befelé bámészkodóknak látniuk kell, vagy egy olyan funkcionális megoldás, mint a kert szélére épített szerszámos kamra, amelyet a feladata betöltésén túl nemigen kell észrevenni.

Az ügyvezető úgy fogalmazott, hogy "ez egy funkcionális dizájntermék, amely éke is lehet a behajtónak vagy a járdának, de mellette megvan a hasznossága is. Ez nem egy drága térburkolat. Nem az a dolga, hogy hivalkodó legyen, de odavonzza a szemet, az biztos".

A napelemes térburkolatot gyártó és már több mint 50 kész projekttel a háta mögött a lehetséges "nagy ugrásokról" is gondolkodó Platio Solarnál úgy vélik, hogy a megoldásuk kiegészítő eleme lehet a ma ismert és elfogadott napelemes energiatermelő rendszernek.

Az, hogy nem csak a tetőre teszünk napelemet, ma még kicsit szokatlan, de Sebők András szerint a háztetők lassan majd elfogynak, és az energiaéhség, valamint az egyre inkább teret nyerő, mind teljesebb energetikai önellátás biztosításának igénye ebbe az irányba fogja tolni a fejlesztéseket.

Hogy ez a megoldás drága-e? "Egy kezdő terméknél ez kicsit más, mert miközben az ára a jelenlegi napelemes panelekének többszöröse, ha tudatosan, erre tervezve építi valaki a garázsfeljáróját, előkertjét, akkor az oda klasszikusan betonra, járófelületre elköltött pénzének egy részét máris megtakarította" – magyarázta az ügyvezető.

Mit tud az off grid rendszer?

Azon azonban máris érdemes elgondolkodni, hogy a  városokban jelentkező olyan új energetikai igények, mint amikor például  az önkormányzatok (vagy az ő engedélyükkel egy-egy beruházó) elektronos kerékpárokhoz vagy e-rollerekhez töltőszigetek kiépítését szeretné megépíteni, akkor az hogyan és mennyiből oldható meg takarékosabban, esztétikusabban – tette hozzá Sebők András.

Egy ma még klasszikusnak számító megoldás, a hálózatba kötött infrastruktúra (a bontással, hálózatfejlesztéssel, újraaszfaltozásokkal) lényegesen idő és pénzigényesebb megoldást jelenthet, mint a járdába, a járófelületbe épített off grid – azaz hálózaton kívül, független – rendszer telepítése. És utóbbi jelenti a jövőt a hálózatok lehetséges tehermentesítése szempontjából is.

A beszélgetés még jó néhány érdekes részletet tárgyal, de annak megismeréséhez már el kell indítani a fenti videót.