Vasárnap fontos határidő jár le a felvételizőknek

Július 23-án hirdették ki az idei felsőoktatási felvételi ponthatárokat. Az idén évtizedes távlatokban visszaesett a jelentkezések száma, 91 460 fiatal próbálkozott csak, közülük pedig 23 ezren sehova sem jutottak be.

Az idei több szempontból sem normális év: az emelt szintű érettségik több szakon kötelezővé váltak, ami sokak kedvét vették el a továbbtanulástól, vagy egyszerűen a lehetőségeik nem engedték meg, hogy a magasabb követelményrendszert teljesíteni tudják. De a legmeghatározóbbak a koronavírus-járvány tavaszi kitörése, valamint az azt kísérő kijárási korlátozások voltak, amely miatt sokan nem tudtak javítani az írásbelik után, mivel szóbeli érettségivizsgák a legtöbb esetben egyáltalán nem voltak.

Az első körös felvételi számos kedvezménnyel járhat, de az első kudarc még nem jelenti azt, hogy ne lenne lehetőség bekerülni akár az ország legjobb egyetemeire is. Hiába tartja magát ugyanis a közgondolkodásban, hogy utólagosan csak oda lehet bekerülni, ahol eleve gyengébb a képzés, valójában minden évben maradnak betöltetlen helyek, ahol a diákok folytathatják a képzésüket. Az idei évben, éppen a járvány miatt több is az ilyen hely, ahova érdemes próbálkozni.

Vannak azonban apróbb korlátozások: a pótfelvételi során már csak egy képzés jelölhető meg, valamint csak azok jelentkezhetnek, akiket egyetlen általuk megjelölt képzésre sem vettek fel a július 23-án zárult általános eljárásban, vagy idén egyáltalán nem is jelentkeztek felsőoktatásba. Jelentkezni kizárólag elektronikus úton lehet, legkésőbb augusztus 9-ig. A ponthatárok a legtöbb helyen a rendes kihirdetésnél közöltnél nem alacsonyabbak, de vannak kivételek, amik kedveznek a felvételizőknek, ha például egy szakra a normál eljárásban nem lehetett jelentkezni. Ezek esetében a jogszabályi minimumnál (alapképzésen és osztatlan mesterképzésen 280, felsőoktatási szakképzésen 240, mesterképzésen 50) nem lehet alacsonyabb a bejutási küszöb. A szabályok alapján lehet kalkulálni is, hogy pontosan milyen limitek várhatók, de a kérdésre legkésőbb augusztus 28-áig kapnak választ az érintettek, amikor minden egyetemnél ki kell hirdetni a számokat.

Bár a válogatásra már kevés idő maradt, a jelentkezéskor a diákoknak nem kell visszafogniuk magukat, mert a legjobb egyetemeken is rengeteg szakra lehet még jelentkezni. A sok mutató és több rangsor szerint az ország legjobb egyetemének számító Szegedi Tudományegyetemen például 440 alap, mester, osztatlan és felsőoktatási szakképzésen, nappali és levelező tagozaton valamint távoktatási formában kínálnak pótfelvételi lehetőséget.

Államilag finanszírozott alapképzésekre az Egészségtudományi és Szociális Képzési Karon ápolás és betegellátás (ápoló), egészségügyi gondozás és prevenció (védőnő), valamint szociális munka szakokra, a Juhász Gyula Pedagógusképző Karon műszaki szakoktató, óvodapedagógus, szociálpedagógia, tanító és nemzetiségi tanító (német, román, szlovák) szakokra lehet jelentkezni.

Szintén államilag támogatott képzésekre várja a jelentkezőket a Mezőgazdasági Kar, mezőgazdasági mérnöki (magyar és angol nyelven), vadgazda mérnöki és vidékfejlesztési agrármérnöki szakokon, valamint a Mérnöki Kar, élelmiszermérnöki, gépészmérnöki, mechatronikai mérnöki, mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki és műszaki menedzser szakokon. A Természettudományi és Informatikai Kar biomérnöki, gazdaságinformatikus, környezetmérnöki, mérnökinformatikus, molekuláris bionika mérnöki, programtervező informatikus, üzemmérnök-informatikus és villamosmérnöki képzéseit hirdeti meg államilag finanszírozott formában is.

Ha valaki most próbálkozna, akkor ne felejtse el, hogy csak és kizárólag a felvi.hu E-felvételi felületén lehetséges jelentkezni!

 

Akár 20 százalékot is megtakaríthatnak az egyetemisták

Budapesten már a járvány első heteiben elkezdtek csökkenni az albérletárak, de még mindig jóval magasabbak a lakhatási költségek a fővárosban, mint vidéken. A felvételi ponthatárok kihirdetése után pedig szokás szerint megindulhat a drágulás, amely már most elkezdődött. Sok jövendőbeli egyetemista kerülhet nehéz helyzetbe szülei csökkenő bevételei, valamint a lassan visszarendeződő albérletpiac miatt.

 

A cikk megjelenését az SZTE támogatta.