Jól teljesítettek az egészségkasszák 2021-ben: éves szinten nőtt a taglétszám jegybanki adatok szerint, a tagdíjbevétel pedig meghaladta a 49 milliárd forintot. A magánellátásra pedig 19 milliárd forintot költött a tagság. A Prémium Egészségpénztár saját tagjai között végzett felmérést arról, hogy milyen ellátást intéznek leginkább magánúton és átlagosan mennyit kellett várniuk a konzultációra.

A kutatás eredményei szerint a Prémium Egészségpénztár tagjai a szakorvosi és diagnosztikai szolgáltatásokat szinte kizárólag előzetes időpontfoglalás alapján és nagyobbrészt a magánellátásban vették igénybe. A magánellátásba egyébként a megkérdezettek 71 százaléka telefonon foglal időpontot, az online felületek aránya lényegesen alacsonyabb, 23 százalékos. A telefonos időpontfoglalások aránya még magasabb a vidéki városokban: itt 82 százalék ezen a módon oldja ezt meg, míg az online foglalások a fővárosban a legnépszerűbbek, azonban itt is csak 27 százalék használja ezt a felületet. Az állami ellátást a telefonos és személyes foglalás uralja.

„Jól látszik, hogy az egészségügyi rendszer még messze nem merítette ki a digitalizáció adta lehetőségeket. Az időpontfoglalás mellett a fizikális vizsgálatot nem igénylő vizitek, vagy bizonyos esetekben a kontrollok gyorsan, kényelmesen, költséghatékonyan elvégezhetőek lennének online is, a járvány lecsengése után is” – mondta Váradi Péter, a Prémium Pénztárak vezető stratégiai tanácsadója.

Endokrinológiára kell a legtöbbet várni

A felmérésből az is kiderült, hogy átlagosan mennyit kell várni egy-egy orvosi konzultációra. A Prémium Egészségpénztár saját tagjainak tapasztalatai szerint a várakozási idő a magánellátásban szakorvosi vizsgálatok esetén átlagosan 7,5 nap, diagnosztikában 7,4 nap, mindez az állami ellátás keretében 19 nap, illetve 21 nap. Az állami ellátásban a legtöbbet az endokrinológiára, a gasztroenterológiára és a neurológiára kell várni, míg a diagnosztikában a listát az állami rendszerben az MR- és az ultrahangvizsgálatok vezetik.

„A várakozási idővel tehát mind az állami, mind pedig a magánrendszerben számolni kell, a kérdés az, hogy mennyivel. Emellett sokan a kényelem és kiemelt figyelem reményében fordulnak a magánszolgáltatók felé. Az eredményeink alátámasztják, hogy nem hiába. A magánoldalon kényelmesebbnek, modernebbnek ítélik a rendelői környezetet, kevesebbet kell várniuk, 50%-kal több időt töltenek ténylegesen az orvossal, részletesebb felvilágosítást kapnak, inkább tekintik őket partnernek. Ugyanakkor a magánszolgáltatások esetében a minőségi szolgáltatás fokozásának érdekében az is fontos, hogy még a magánellátás keretein belül is előfordul: a beteg nem tudja kifejteni a panaszait (10 százalék), nem vizsgálják meg alaposan (20 százalék), vagy olyan vizsgálatot talál a kiadott leleten, ami meg sem történt (13 százalék). Fontos, hogy mindkét szektorban közel azonosan és pozitívan ítélték meg az ellátó orvos szakmaiságát” – tette hozzá Váradi Péter.

A magánutat választják a fiatalok

A Prémium Pénztárak megbízásából tavaly egy országos reprezentatív kutatás is készült, ebből az derült ki, hogy az egészségpénztári tagsággal nem rendelkezők a legnagyobb arányban fogászati problémák esetében fordultak magánorvoshoz 2020-ban a második helyre a szűrővizsgálatok kerültek (29 százalék), míg szakorvosi ellátásért 27 százalék keresett fel privát praxist. A magánellátást leginkább a fiatalok veszik igénybe: a 25-34 évesek közül majdnem kétszer annyian fordulnak magánorvoshoz, mint az 55-64 évesek közül. Az elmúlt egy évben az egészségügyi szolgáltatást igénybe vevő 18-24 évesek 54 százaléka tett így, ez az arány a 25-34 évesek körében már 59 százalékos, míg az 55-64 évesek körében a legalacsonabb, 32 százalékos.

Váradi Péter felhívta arra is a figyelmet, hogy egészségügyi kiadásaikat a többség jelentősen alábecsüli. Az egészségpénztárakkal azonban ezek a kiadások, legyen szó vizsgálatról vagy épp gyógyszervásárlásról, mérsékelhetőek az állami támogatásnak köszönhetően: a befizetésekre ugyanis 20 százalék adó-visszatérítés jár. A Prémium Egészségpénztárnál a tagok 2021-ben az egészségszámláikról alkalmaként átlagosan 11 ezer forint értékben fizettek a különböző szolgáltatásokért, vagy termékekért, a pénztár pedig a tagok több, mint 1 700 000 számláját finanszírozta.