Sokkal többen fizetik tovább a hitelüket, mint ahányan a törlesztési moratóriumban maradtak - derült ki a Napi.hu megbízásából a Pulzus Kutató által készített reprezentatív közvélemény-kutatásból.

A felmérés szerint a teljes népesség körében a magyar lakosság 38 százaléka döntött úgy, hogy az eredeti szerződésnek megfelelően törleszt tovább, vagyis nem kér a moratóriumból. Mindössze 18 százalékos azoknak az aránya, akik éltek a hiteltörlesztés felfüggesztésének lehetőségével. A legtöbben, 44 százalék úgy nyilatkozott, nem érinti a kérdés, hiszen nincs bankhitele.

Kapcsolódó

A törlesztési moratóriumot március 19-én rendelték el, és az év végéig tart. Sok más országban is bevezettek hasonló intézkedést, a magyar modell egyik különlegessége, hogy nem kellett az ügyfeleknek a bankoknál igényelni a hitel visszafizetésének a felfüggesztését, hanem automatikusan életbe lépett a moratórium, vagyis a bank nem kérte, nem vonta tovább a részleteket. Azoknak kellett a bankjukhoz fordulniuk, akik szerettek volna tovább fizetni az eredeti szerződés szerint. A lakosság a moratórium bejelentése után jóformán azonnal megrohanta a hitelintézeteket, hogy fizetne tovább. Az első napokban, hetekben a ügyfélszolgálatok emiatt alig bírták a rohamot.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) felhívta ugyan a figyelmet arra, hogy matematikailag számolva minden adósnak megéri a moratóriumot választani, a bankok tapasztalatai alapján azonban az ügyfelek, ha tudnak, szívesebben fizetnek tovább. A korábbi felmérések szerint is magas volt a fizetni szándékozók aránya, minden második banki ügyfél ki akart lépni, vagy ki is lépett a moratóriumból. A bankoknál május közepéig az ügyfelek 30-50 százaléka jelezte, hogy tovább szeretne fizetni. A vállalatok közül jellemzően a nagyobbak döntöttek így, a lakossági ügyfelek közül pedig azoknál volt magasabb az arány, akik nagy összegű jelzáloghitellel rendelkeztek.

A nők inkább fizetnek

A Pulzus felmérése ennél árnyaltabban is megvizsgálta, kik azok, akik mindenképpen fizetnék tovább a kölcsönt. A nemek szerinti bontásból kiderült, a férfiak ritkábban vesznek fel hitelt, 45 százalékuknak nincs banknál tartozása, a nőknél ez az arány csak 43 százalék. A nők sokkal szabálykövetőbbek a férfiaknál, 40 százalék nyilatkozott úgy, hogy fizeti tovább a kölcsönét, ez a hitellel rendelkezők több mint 70 százaléka, míg a férfiaknál ez az arány csak 35 százalékos volt, ami a hitellel rendelkezők kevesebb mint 64 százaléka.

A korosztályos bontás alapján a leginkább eladósodott korosztály a 40-59 évesek. A középkorúak mindössze 36 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nincs hitele, a fiatalabbaknál ez az arány 54 százalékos volt, míg a 60 fölöttieknél 42 százalék. Ez nem meglepetés, a fiatalok gyakran azért nem vesznek fel hitelt, mert még nincs rá szükségük, az első lakásuk megvásárlása előtt állnak még. Az idősebbek pedig már vagy túl vannak a hiteleik visszafizetésén, vagy pedig abba a korosztályba tartoznak, amelyet a bankok már nem hiteleznek.

A felmérés szerint minél idősebb a banki ügyfél, annál nagyobb a hajlandósága arra, hogy tovább törlesszen. A 40 évesnél fiatalabb korosztályban az adósok kevesebb, mint kétharmada fizet tovább (46 százalékból 28 százalék), a középkorúaknál már meghaladja a kétharmadot ez az arány (64 százalékból 43 százalék), az időseknél 72 százalék fölött van az arány.

A diplomások fizetnek leginkább

Az iskolai végzettség alapján végzett bontás meglepő eredményt hozott. A felsőfokú végzettségűeknek van a felmérés szerint a legtöbb hitelük, csak 40 százalék azok aránya, akik nem rendelkeznek banki kölcsönnel. Ők azok egyúttal, akik a legnagyobb arányban fizetik is a tartozást, 46 százalék fizet tovább, ami a hitellel rendelkezők több mint háromnegyede.

A középfokú végzettségűek között csupán 51 százaléknak van banki hitele, és ők azok, akik a leginkább éltek a moratórium adta lehetőséggel, a hitellel rendelkezők alig 60 százaléka törleszt tovább. Az alapfokú végzettségűek minden téren a középmezőnyben vannak. 43 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy nincs hitele, és 39 százalék fizet tovább, ami a hitellel rendelkező 57 százalék több mint kétharmada.

A felmérés azt is megvizsgálta, az egyes településeken milyen a hitelfizetési hajlandóság a moratórium után. A beérkezett válaszok alapján a budapestiek vannak a legkevésbé eladósodva, 52 százalékuknak nincs hitele, a leginkább pedig a vidéki, kisvárosok lakosai veszik igénybe a banki kölcsönöket, közöttük ez az arány csupán 38 százalékos.

A budapestieknél a legalacsonyabb azok aránya, akik törlesztenek tovább. Mindössze 26 százalék nyilatkozott így, ami a hitellel rendelkezők alig 54 százaléka. A megyeszékhelyen élők sokkal inkább hajlanak a fizetésre, 53 százaléknak van hitele, és a kétharmaduk törleszt tovább. A városban élők még nagyobb arányban törlesztenek, 62 százaléknak van hitele, és 43 százalék fizet is, ami csaknem 70 százalékos arány. A legmagasabb törlesztési arányt a községekben mérték. 39 százalék fizet tovább, ami a hitellel rendelkezők több mint 72 százaléka.

Ezt kell tudni a kutatásról

A Pulzus Kutató felmérése 1000 fő megkérdezésével történt, a válaszok reprezentálják a magyar felnőtt lakosság véleményét. Ez azt jelenti, hogy az adatok nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint a magyar alapsokasági adatoknak megfelelően tükrözik a felnőtt, 18 pluszos lakosság véleményét.