A Napi Gazdaság keddi számának cikke
Kásler Árpád, a Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezetének elnöke és felesége indítványára a bíróság − több vádpont elejtése mellett − tisztességtelennek mondta ki azt, hogy a hitelintézet az aktuális törlesztőrészlet forintösszegét az általa alkalmazott devizaeladási árfolyamon határozta meg, miközben a folyósításkor vételi árfolyamon állapította meg a kölcsön összegét. A Szegedi Ítélőtábla − helybenhagyva az első fokú ítéletet − az eladási árfolyam helyett a vételi árfolyam alkalmazását rendelte el a törlesztésnél is, visszamenőleges hatállyal.
Azt, hogy a joggyakorlat korántsem egységes, jól mutatja, hogy a múlt év végén a Fővárosi Bíróság egy hasonló esetben nemcsak visszamenőleges hatállyal módosíttatta a hitelszerződést, hanem − a Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdekképviseleti Egyesület keresete nyomán − egyenesen semmisnek mondott ki egy devizaalapú hitelszerződést, mert a hitelt folyósító bank a teljes hiteldíjmutatóba (thm) ugyan kimutatta az árfolyamrést, ám ennek nagyságát viszont a szerződésben nem tüntette fel. .
A hiteladósok véleményét erősíti, hogy a PSZÁF kezdeményezésére immár több hiteltipusnál kötelező a középárfolyamot alkalmazni, ugyanakkor az alapkérdés az, hogy van-e, illetve volt-e tényleges devizamozgás a devizahitelek mögött.
A bankok − furcsa módon − Czirmes György ügyvéd, polgári jogi aktivistától kaptak támogatást, aki a múlt hét pénteken a Magyar Hírlapnak nyilatkozva elmondta: "a bankok ténylegesen nem vásároltak külföldi devizát − svájci frankot, eurót, japán jent −, hanem csak úgynevezett swap-ügyletet bonyolítottak". Ez Czirmes szerint "egy tényleges vásárlás nélküli, számlapénz banki művelet", amely szerinte maximum minimális költségekkel jár, azaz a bankoknak árfolyamterhük nem keletkezett. Korábban a hitelezőket védő ügyvédek azt is tagadták, hogy egyáltalán swap-ügyletek lettek volna a kölcsönök mögött.
A Kúria felfüggesztette az eljárást! További információkért kattintson!