Megjelent a pénteki Magyar Közlönyben Matolcsy György jegybankelnöknek az a rendelete, amely ahhoz kellett, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) átvehesse az irányítást az MKB Bankban - írja a Nol.hu, amely arra is rámutat, hogy a rendelet ugyanakkor több, problémásnak látszó elemet is tartalmaz, például, hogy a jogszabály csak a kihirdetését követő harmincadik napon lép hatályba, azaz csak jövőre.

A jegybank a nyáron elfogadott szanálási törvény alapján vette át az irányítást az MKB-ban, ám a jogszabály néhány kérdést nyitva hagyott, ezeket a részletszabályokat kellett az MNB-rendelettel megalkotni. A szanálási törvény alapján a jegybank három feltétel együttes teljesülésekor avatkozhat be ilyen mélységben egy pénzintézet működésébe: a szanálást közérdek indokolja, a folyamatot más módon, egyéb intézkedésekkel nem lehetne végrehajtani, valamint a bank fizetésképtelen vagy várhatóan azzá válik.

A Nol.hu szerint az utóbbit kellett helyretenni, vagyis, hogy milyen feltételek fennállása esetén minősít az MNB egy hitelintézetet fizetésképtelennek vagy a közeljövőben azzá válónak. A pénteken megjelent jegybanki rendelet három lehetőséget határozott meg: fizetésképtelennek minősíti a pénzintézetet, ha bármely tőkemegfelelési mutatója 75 százalékkal az elvárt szint alá csökken, illetve mérlegelés alapján fizetésképtelennek minősítheti az intézményt, ha az említett mutatók legalább 20 százalékkal elmaradnak vagy a következő 12 hónapban valószínűsíthetően elmaradnak majd a törvényi minimumtól.

Az MKB példájával illusztrálva a Nol.hu arra mutat rá, hogy a bank jelenleg 18 százalékos tőkemegfelelési mutatója az egyik legmagasabb a szektorban (köszönhetően a Bayerische Landesbank feltőkésítésének), továbbá a pénteki tájékoztatóján Balog Ádám, az MNB alelnöke is arról beszélt, hogy a bank fizetőképességével és tőkehelyzetével nincs gond, baj csak abból lenne, ha a problémás portfólióelemeket hosszabb távon nem kezelik, és nem választják le a bankról.

Tény, az MKB elmúlt években elszenvedett veszteségeit okozó nem teljesítő hitelállomány jelentős méretűre duzzadt (2013 végén 477 milliárd forintra), ám a portfólióra céltartalékot képeztek, és 2013-ban hozzá kezdtek a problémás elemek leválasztásához és kiszervezéséhez egy külön cégbe. A folyamat végül leállt az MKB eladása miatt. Vagyis a bank csak akkor válhatna fizetésképtelenné, ha a bank vezetése és tulajdonosa tétlenül szemléli, ahogy az MKB feléli tartalékait és tőkéjét - de akkor is csak hosszabb távon.

Ezen az alapon viszont az MNB jövőre egy sor magyarországi nagybanknál átvehetné az irányítást - véli a Nol.hu. A kormány által szorgalmazott elszámolás során a pénzintézetek 2015-ben összesen mintegy ezermilliárd forintot fizetnek vissza ügyfeleiknek, és ez felemészti a bankszektor saját tőkéjének nagyjából harmadát. Bár a leginkább érintett, külföldi tulajdonban lévő pénzintézetek anyabankjai már jelezték, hogy készek az így elvesző tőke pótlására, ám a tulajdonosi elkötelezettség nem szerepel azon egyéb szempontok között, amelyeket az MNB-nek a tőkehelyzet várható alakulása mellett mérlegelnie kell. Balog úgy fogalmazott: amennyiben hasonló helyzet állna elő más, akár magántulajdonú banknál, az MNB hasonló módon járna el, mint az MKB esetében - de jelenleg ilyen most nincs folyamatban.