Teszthalott állapotból támasztja fel a kormány a "rezsidémon" elleni küzdelmet - ugyanis féléves jegelés után a parlament újra napirendjére vette kéményseprő ipari tevékenységről szóló törvényjavaslatot a parlament. Az eredet verziót még márciusban terjesztette a parlament elé Pintér Sándor belügyminiszter, azt követően, hogy a kormány rezsicsökkentés részeként a kötelező kéményseprési díjakat is maximálta.

A árcsökkentés után viszont a számos piaci szolgáltató dobta be a törülközőt, hisz veszteséges tevékenységet értelemszerűen nem folytat egy profitorientált cég. Az így mesterségesen előállított rendszerbeli problémát a kormány úgy akarta kezelni, hogy a kéményseprés kvázi államosítást javasolta - s tevékenységet az ahhoz nem sokat értő tűzoltókhoz - vagyis a katasztrófavédelemhez delegálta volna.

A márciusi javaslat indoklásban a Pintér Sándor által jegyzett indítvány zavarokra és ellátási bizonytalanságokra - végső soron közveszélyre hivatkozott - okkal és joggal. Ugyanis piaci alapon már nem ellenőrizték az "égéstermék elvezetőket" a kéményseprői-ipari vállalkozások - így katasztrófavédelem jelölt ki erre feladatra kötelező közszolgáltatókat az ország hat megyéjében, ahol ez problémát okozott. Az viszont sem az érintett cégeknek, de sokszor településeknek sem felelt meg - ezért a márciusi javaslat a kéményseprés teljes államosításra tett javaslatot. A törvénymódosítást a parlament el is kezdte tárgyalni - majd az hónapokra elakadt - nem bocsátották részletes vitára egészen a múlt hétig.

Az új szabályozás eredetileg 2016 januárban lépett volna hatályba, ám a féléves késlekedés miatt a most újramelegített törvény - ami az előző javaslatot több ponton átírta - szerint a mostani állapotok szerint 2016 július élhet. Az új szabályok szerint a lakosságnak elvben ingyenes lenne a kémény-ellenőrzési szolgáltatás - ám ez csak abban ez csak az első kiszállásra érvényes. Ha akkor nem lehet megejteni az ellenőrzést, akkor a második, harmadik kiszállásért továbbra is fizetni kell.

A kéményseprési szolgáltatás kétféle módon lehet ellátni 2016 júliusától: a módosító javaslat szerint az önkormányzatok maguk dönthetnek arról, hogy közszolgáltatási szerződés keretében maguk gondoskodnak a feladat ellátásról vagy felbontják a még élő szerződéseket és felkérik erre a katasztrófavédelmet - derül ki a részletes vitát lezáró módosító javaslatokból. Az ingyenes szolgáltatás csak a "lakossági" kéményekre vonatkozik, a cégekre nem. Így azon lakásokban, ahol cég is működik - van bejelentve -, a vállalkozás nem tarthat igényt az ingyenes első kiszállásra sem.

Az ingyenességnek persze ára van: a Fővárási Önkormányzat a Főkétüsz Kft.-vel kötött közszolgáltatási szerződést; mivel a rezsicsökkentés után a bevételek nem fedezték a cég kiadásait - a kft kompenzációra volt jogosult. Ez 2014-ben még csak évi 891 millió forint volt, ami idén egy fővárosi előterjesztés szerint - 1,2 milliárd forintra emelkedik.

Valóban komoly gondok vannak a kéményseprőkkel

Visszásnak találta a kéményseprő-ipari közszolgáltatás szabályozását, az alkalmazott joggyakorlatot és a közszolgáltató eljárását Székely László alapjogi biztos, aki ezért felkérte a belügyminisztert, hogy kezdeményezze a szabályozás átfogó módosítását - közölte az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala.

Az alapvető jogok biztosához folyamatosan érkeztek - többségében a főváros különböző kerületeiből - a kötelező kéményseprő-ipari közszolgáltatást, illetve az azzal kapcsolatos eljárást sérelmező beadványok. A panaszosok legtöbbször azt nehezményezték, hogy elmaradt a szolgáltatás, vagy a szolgáltatási díjat olyan kéményekre is kivetették, amelyeket bizonyíthatóan nem is használnak, valamint, hogy sokszor felesleges munkálatok elvégzésére kötelezi a tulajdonosokat, ami ellen nincs jogorvoslat.

Székely különösen fontosnak tartja a tartalékfűtés célját szolgáló és a használaton kívüli égéstermék-elvezető elhatárolását, a funkciójuknak megfelelő pontos fogalommeghatározást, ami lehetővé tenné a panaszokban is megfogalmazott anomáliák feloldását. Az ombudsman szerint a tulajdonos rendelkezési jogát csak az élet, az egészség és testi épség megőrzésével összefüggésben lehet korlátozni, és ilyen veszélyhelyzet lehetősége a használaton kívüli, illetve nem üzemelő kémények esetében fel sem merülhet. A jelenlegi jogi szabályozás viszont önkényes jogalkalmazásra ad módot a monopolhelyzetben lévő szolgáltatónak, amely - mert neki ez a jövedelmezőbb - nem fogadja el annak igazolását, hogy egy kéményt nem használnak és arra is kiveti a szolgáltatási díjat.