A vizuális környezetcsökkentéssel, városkép-védelmi indokokkal magyarázva jelentett be Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormány új tervét, amely gyakorlatilag teljes magyar óriásplakát-piac átrendezésére törekszik. A bejelentés egy héttel az elbukott menekült-népszavazás után hangzott el, amelynek keretében több ezer óriásplakáttal rakta körbe az országot a kormány. Az elképzelések szerint a jövőben plakátokat közterületen azon cégek helyezhetnek ki, akik erre koncessziót szereznek a települési önkormányzatoktól.

A javaslatra most első ízben reagált érdemben a plakátszakma: a Magyar Reklámszövetség (MRSZ), illetve az érintett vállalkozások üdvözlik a a törvénytervezet célját, vagyis a a letisztult városkép megvalósítását és a vizuális környezetszennyező reklámzaj csökkentését. Az egységes és átgondolt szabályozást mind társadalmilag, mind szakmailag maximálisan támogatják, ám a kormányjavaslata nem ez. Ugyanakkor közleményükben felhívják a kormány figyelmét az egyeztetések hasznosságára - ami ebben a kérdésben is elmaradt.

Az aláírók szerint a tervezet jelenlegi formájában történő elfogadásának és bevezetésének drámai következményei lehetnek a reklámpiacra és jelentős társadalmi következményekkel is járhat:

  • Magyarországon 45 913 nyilvántartott közterületi hirdetőeszköz található. Az outdoor reklámfelületek igen jelentős része magánterületen helyezkedik el. Ezek jelentős része olyan ingatlanok (társasházak, iskolák, óvodák, önkormányzati intézmények, sportlétesítmények, magáningatlanok), amelyek akár 20-40 család számára is otthont biztosítanak. A társasházakat, intézményeket tekintve az óriásplakátok bérbeadása körülbelül 52 ezer ember számára jelent olyan fontos bevételi forrást, amelynek megszűnése rezsinövekedést von maga után.
  • Országos szinten több mint 100 olyan vállalkozás van, amelyek árbevételének jelentős része közterületi reklámtevékenységből származik, így a tervezet jelenlegi formája szerint vélhetően ezek a vállalkozások csődhelyzetbe kerülnek és több ezer munkavállaló állása is veszélybe kerül.
  • Másrészről a felületek határidőre történő elbontása a kormányzat számára okoz nem tervezett költséget, tekintettel, hogy ezek a vállalkozások a plakáthelyek elbontását nem tudják finanszírozni, így az a kormányzatot terheli majd. Számításaink szerint ennek költsége akár 4-5 milliárd forintra is rúghat. Mindemellett az intézkedésből fakadóan 10-12 milliárdos nagyságrendet tesz ki az állami és önkormányzati bevételek kiesése.
  • A tervezet alapján a jelenleg meglévő reklámfelületeket az azokat birtokló és üzemeltető társaságok 2017. március 31-ig használhatnák, ami hirdetői szempontból is több kérdést von maga után: A hirdetők a közterületi reklámfelületek igénybevételére általában hosszútávú - akár több éves - szerződést kötnek, és egyes hirdetői szegmensek (például kereskedelem) számára a közterületi reklám az egyik legfontosabb hirdetési forma.
  • A napvilágot látott tervezet alapján a 9 négyzetmétert meghaladó méretű plakát helyek elbontásra kerülnek, amely városkép szempontjából értelmezhetetlen. Az eszközök nagyságának korlátozását szintén fontosnak tartja a Reklámszövetség és a közterületi piaci szereplők, ugyanakkor felhívják a figyelmet arra, hogy a jelen tervezet nem tesz különbséget abban, hogy az adott felület hol helyezkedik el.
  • A törvénytervezet, tekintettel arra, hogy egyoldalúan tulajdonjogot érint, felvethet Alaptörvénybe ütköző kérdéseket is - olvasható a közleményben.