Az alapszintű fizetési számlát 2016-ban vezették be a bankok, havi díját a jogalkotók a minimálbér 1,5 százalékában maximálták -írja az Azénpénzem.hu a díj drágulását elemezve. Akkoriban a következő évre ígérték, hogy lesz egy teljesen díjmentes, szociálisnak nevezett számlatípus is, de ez a bizonyos következő év azóta sem jött el.
Az alapszámla viszont az elmúlt években is töretlenül drágult, és minimálbér idei emelése nyomán tovább drágulhat. Az alapszámla-vezetés havi díja legfeljebb az előző évi bruttó minimálbér 1,5 százaléka lehet, így a béremelést csúsztatottan követi a számla drágulása. Szerencsére (ahogy a bevezetés időpontjában is volt) nem minden bank használja ki maradéktalanul a drágítás lehetséges mértékét.
Az emelt díjak hatályba léptetésének időpontját is eltérően határozzák meg a bankok. Például az OTP a mezőnyben igen kedvezőnek számító díját tavaly március elsejétől alkalmazza (idei emelést még nem jeleztek). A Raiffeisen 2022. március elsejétől növeli havonta 2511 forintra. Ugyanennyit a K&H már január elsejétől felszámít.
A minimálbér emelése egyébként nem csak az Alapszámla díját befolyásolja. Minden jövedelemhez kötött bankszámla változik. Például a Budapest Banknál ha a Zéró számlára nem érkezik havonta legalább 266 ezer forint, akkor az idén 4000 forintot kell minden hónapban fizetni. A nettó minimálbér érkezését írja elő például a CIB az Eco számlacsomag díjmentességéhez - írja a portál.