A Napi Gazdaság hétfői számának cikke

A számla- és így a sárgacsekk-kibocsátókon csattanhat, hogy a tranzakciós illeték alanyai közé a nemzetgazdasági miniszter az utolsó pillanatban beillesztette a "sárgacsekk-adó" névadóját, a postai készpénz-átutalási megbízást. Az ugyanis továbbra is bizonyos, hogy az ügyfélnek a sárga csekk feladásakor csak és kizárólag a csekken szereplő összeget kell kifizetnie, s ez nem is változik − tovább erősítve azt a tévhitet, hogy a sárga csekk befizetése "ingyenes".

Mint azt Apáti-Tóth Kata, a Magyar Posta  Zrt. szóvivője a Napi Gazdaságnak elmondta, a sárgacsekk-szolgáltatás igénybevételére a szolgáltatók számlavezető bankjaival áll szerződéses kapcsolatban a Magyar Posta, így közvetlenül nekik számlázzák ki a csekk után a hirdetményben közzétett − információink szerint jelenleg 179 forint − díjat. A pénzintézet ugyanakkor természetesen ezt a költséget továbbhárítja a megbízó számlavezető (közmű-) szolgáltató felé.

Átterelnék a fogyasztókat

A sárga csekkek után fizetendő illetékkel kapcsolatban ugyanakkor még sok lehet a nyitott kérdés. A Posta jogosult az általa nyújtott pénzforgalmi szolgáltatások díjait évente módosítani. Miután a statisztikák szerint az éves sárgacsekk-forgalom közel 3000 milliárd forintra rúg, ami mintegy 280 millió tranzakcióban ölt testet, elvben az illeték lerovásához 10 forint körüli mértékben kellene drágítani a szolgáltatást. Ugyanakkor az illeték szabályai szerint a tranzakció értékéhez kapcsolódik, ám a Posta a jellemzően fix díj plusz forgalom alapján számított ezrelékes díjas megállapodásokban nem egységes megoldást alkalmaz − hiszen nagyobb átlagos utalási összeghez értelemszerűen kisebb forgalomarányos tétel kapcsolódik.

A díjak megállapításánál a szolgáltatással kapcsolatosan felmerülő költségeket, azok mértékét a Posta üzleti döntés alapján érvényesíti − válaszolta érdeklődésünkre a szóvivő. Ez pedig egyes vélemények szerint azt is jelentheti, hogy a Postának mérlegelnie kell az áthárításnál, hogy az újabb teher esetén a szolgáltatók egyre nagyobb része kezd majd kampányba és a számukra olcsóbb elektronikus tranzakciók felé tereli majd a fogyasztókat. Erre az idén tavasszal elfogadott, a sárga csekkes fizetésért pluszdíj felszámítását tiltó jogszabály mellett csak úgy van lehetőség, ha az alternatív fizetési módot (átutalás, csoportos beszedés, bankkártyás fizetés) választó ügyfeleknek díjkedvezményt ajánlanak. Ezt már csak azért is érdemes lesz megtenniük, mert ez utóbbi esetben a tranzakciós illeték már nem őket, hanem a fogyasztókat terheli.

Rosszul járhat a Posta

A sárga csekkes forgalom csökkentése pedig rettentően rosszul jöhet a Postának, hiszen a társaság legkomolyabb bevételét realizálja ezen a hungarikumon. Félő, hogy az illeték bevezetésére adandó, fent tárgyalt megoldás azzal jár, hogy a csekkes forgalom a Posta által várt évi 1,5−2 százaléknál gyorsabban csökken, márpedig ez a forgalom nem tér vissza. Ugyanakkor a cég − amennyiben üzleti okok miatt nem vagy nem teljes mértékben sikerül az áthárítás a fenti okok miatt − csak saját nyereségessége terhére tud gazdálkodni, ez pedig állami cégről lévén szó hasonló helyzetet idéz elő, mint az MNB vagy épp a kincstár esetében: összességében a tulajdonos állam fizet.