Regionális összevetésben is siralmas a magyar gazdaság helyzete - ebben egytértett a gazdasági kerekasztal három szakértője.

Bod Péter Ákos, volt jegybankelnök, Kupa Mihály egykori pénzügyminiszter és Csillag István egykori gazdasági mniniszter egyaránt megkérdőjelezte a Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter optimista helyzetértékelését.

Bod Péter Ákos szerint elkeserítő, hogy már tíz év telt el érdemi gazdasági növekedés nélkül. Miközben a románok és lengyelek is felül tudták múlni a válság előtti szintet, ugyanez Magyarországnak nem sikerült. Sem a termelékenység nem nőtt, sem a gazdaság szerkezet nem alakult át, így nem lehet csodálkozni a sikertelenségen - fogalmazott a közgazdász. Ami viszont átalakult, az veszélyeket rejt - mondta, elsősorban a növekvő állami tulajdonra utalva. Véleménye szerint az állam olyan "kockázató szektorokban" törekszik nagyobb szerepre - bankszektor, szolgáltatások -, ahol igazából nincs keresnivalója.

Hasonló véleményen van Kupa Mihály, aki  tömény szarkazmussal "méltatta" a jegybank szereptévesztését és megkérdőjelezte a staitisztikák valóságtartalmát is. Nemes egyszerűséggel katyvasznak minősítette az adórenszert, amely szerinte nem arányos és méltányos. Az állami túlsúly növekedése már az elviselhetőség határát is túllépte, mert mint mondta "mindenütt az államon esünk át!"

Uniós források nélkül a gazdasági növekedés tavaly sem haladta volna meg az egy százalékot - mondta Csillag István. A volt gazdasági miniszter szerint a tavalyi sikerek és kedvező statisztikai adatok elfedik a valóságot. Nincsenek beruházások, öt éve nem mozdul a termelékenység, csökken a népesség. A versenyszektorban ugyan 2010 óta 30 ezerrel többen dolgoznak, ám tavaly 100 ezerrel kevesebbet foglalkoztatott ez a szféra, mint a válság előtti utolsó évben. Mindez azért is szomorú, mert az uniós fejlesztési pénzek - amelyek megfelelnek egy Marshall-segélynek - beáramlása lehetőséget adott volna a felzárkózásra - ez viszont elmaradt.

A nagy ígéretek és remények ellenére az Orbán-kormány eddigi teljesítménye elégtelen és intézkedései számos esetben súlyosan jogsértők. Az elmaradó magán- és céges beruházások legfőbb oka a jogbizonytalanság - ezt tartja az elmúlt évek legsúlyosabb hibájának. A vállalati adók csak harmada a nyereségadó, kétharmada szektorális és különadó. Az utóbbiaknak pedig semmi közük a teljesítményhez.  Ilyen sanyarú  körülmények között már az is eredmény, hogy nem nő tovább az államadósság - vonta meg a mérleget Csillag.