A kisüzemi sörfőzdék és a kisebb üdítőgyártók piaci helyzete javításának, valamint a szektor fogyasztóvédelmi előírásai szigorításának szükségességéről beszélt Kósa Lajos a Hungexpón, a Vadászati és Természeti Világkiállítás területén nyílt OMÉK-on. A kereskedelmi törvény söriparra és üdítőiparra vonatkozó módosítását kezdeményező politikus elmondta, hogy az új szabályok nyári érvénybelépése óta jelentős változás következett be az italgyártók életében, de a szabályozásoknak itt még nem szabad, hogy vége legyen. 

Kósa példaként említette az Egyesült Államokat, ahol a kisüzemi sörfőzdék már „megvívták a harcukat” a nagy gyártókkal szemben az elmúlt 50 évben. Ott a kisebb főzdék mára a teljes sörpiac 15 százalékát uralják, az iparág bevételeinek pedig 20 százaléka vándorol hozzájuk. Hazánkban ezek a pozitív változások, amik a manufakturális italok irányába visznek, még csak most kezdődtek.

Kapcsolódó

„A természetes, biológiai folyamatok mentén erjesztett sör 21 napnál kevesebb idő alatt nem készül el. (…) A nagyok 8-10 nap alatt csinálnak sört. A 8-10 nap alatt készült sör vegyipari termék, az nem sör a szó biológiai értelmében. Miért hagyjuk megtéveszteni a fogyasztókat? Nem azzal van problémám, hogy ha valaki 8-10 nap alatt készült sört akar inni, csak írjuk rá azt, hogy az egy vegyipari termék, vagy azt, hogy ipari sör, vagy gyorsérlelésű termék” – mondta Kósa Lajos, országgyűlési képviselő.

A politikus szerint fontos az is, hogy úgy kell szabályozni a kisüzemi sörök és üdítőitalok piacát, hogy a módosítással a verseny tiszta maradjon és az Európai Unió fogyasztóvédelmi szabályaival teljesen összeférjen.

Augusztus elsejével lépett életbe az a Kósa Lajos országgyűlési képviselő által kezdeményezett törvénymódosítás, amelynek célja, hogy a kisüzemi italgyártókat támogassa a nagyüzemekkel szemben. A módosítás a kizárólagos italbeszerzési szerződéseket próbálja visszaszorítani azáltal, hogy ezentúl a hazai vendéglátóhelyeknek az egyes italkategóriákban legalább két különböző gyártó termékeit kell kínálniuk. Emellett italkészleteiknek legfeljebb 80 százaléka származhat ugyanazon gyártótól. Ettől csak a csapolt sör esetében térhetnek el, amennyiben folyamatosan biztosítanak a csapon legalább egy kisüzemi sört is. Az új piaci szabályozás a politikus egy tavalyi nyilatkozata alapján német, cseh és osztrák mintára született meg. Kósa szerint ezekben az országokban a helyi kis gyártók a piac 15-20 százalékából részesednek, Magyarországon  csak 3,6 százalékából.
Kósa Lajos országgyűlési képviselő az OMÉK-en a kisüzemi söripar több meghatározó szereplőjével.
Kósa Lajos az OMÉK-en a sörpiac több, meghatározó szereplőjével.
Kép: Napi.hu, Kónya Ádám

Lassú változás a szektorban

Gyenge Zsolt, a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesületének elnöke szerint már látszik a kisebb főzdék némi forgalomnövekedése a kereskedelmi törvény módosítása nyomán, az átütő változásra azonban még várniuk kell. Azt tapasztalják, hogy sok vendéglátóhelyet a nagyüzemi sörgyártók „megvezetnek”. Erről a problémáról a szakember korábban a Napi.hu-nak is beszélt: „Sajnos azt tapasztaljuk, hogy sok vendéglátóhelynek nem éri meg anyagilag az új szabályozás, ezért számos esetben nem követik azt. Ezenkívül természetesen a nagyüzemek érdekében sem áll, hogy ösztönözzék a szektort ezen szabályok betartására.”

Még több segítség érkezhet

Giczi Gergely, az OMÉK-ot szervező Agrármarketing Centrum (AMC) ügyvezető-helyettese arról beszélt, hogy az AMC tervezi fejleszteni kapcsolatait a kisüzemi sörfőzdékkel. Az együttműködés elsődleges célja pedig az iparág exportforgalmának növelése lesz.

Rigó Csaba Balázs, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke szerint nem volt rendben a magyar sörpiac, három nagy gyártó ellen is versenyjogi eljárás indult korábban. Törekszenek fellépni a kisebb italbeszállítók, ideértve különösen a kisüzemi sörfőzdék kiszorítását, a vendéglátóhelyek kiszolgáltatottságát, illetve a fogyasztói választék szűkülését okozó piaci torzulásokkal és jogsértő magatartásokkal szemben. Aktuálisan is folynak ágazati vizsgálatok: kötelező adatszolgáltatás nyomán mérik fel a sörpiaci anomáliákat, valamit az új törvénymódosítás betartását a HoReCa (hotelek, éttermek, kávézók) szektorban.

A kisüzemi sörfőzdék standja az OMÉK-en.
A kisüzemi sörfőzdék standja az OMÉK-en.
Kép: Napi.hu, Kónya Ádám

Változnak a sörfogyasztási szokások

Az elmúlt évtizedben folyamatosan növekedett a prémium és szuper prémium sörök keresete. Tavaly már ez a két kategória tette ki a teljes sörértékesítés 25 százalékát a Magyar Sörgyártók Szövetségének adatai szerint, azonban még mindig a nagyüzemeké a piac túlnyomó része. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2020-ban a magyar sörgyártás kibocsátásának 97 százalékát a legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások állították elő, mint például a Borsodi, a Dreher vagy a Heineken.

A statisztikákból az is kiderül, hogy idehaza 2019-ben 72,7 liter volt az egy főre eső sörfogyasztás, így a sör a legnagyobb mennyiségben fogyasztott alkoholtartalmú ital. Ezen kívül egy főre vetítve ugyanazon évben a borból összesen 21 liter, égetett szeszből pedig 6,3 liter folyt le a magyarok torkán.