Az utóbbi években szinte nemzeti elfoglaltság lett a sorsjegykaparás: a Szerencsejáték Zrt.-nek míg 2009-ben nagyjából 17 milliárd forint bevételt hoztak a kaparós sorsjegyek, addig öt esztendő múlva már 63 milliárdos bevételt regisztráltak, tavaly pedig 112 milliárdért vásároltak sorsjegyeket a szerencséjüket próbára tevő emberek.
Az álami cég szerint a a mai felgyorsult, elektronikus megoldásokkal teli, színes és pörgő ritmusú világhoz a kaparós sorsjegy kiválóan passzol. A játék lényege ugyanis az, hogy a vevő kiválaszt egyet a különféle, csillogó borítású sorsjegyek közül, lekaparja, és már meg is tudta, nyert-e vagy sem. Nem kell megvárni a hét végi sorsolást vagy az esti focimeccset.
A főnyeremények ráadásul csábítók, tízmilliós, adott esetben százmillió forintos összeg várja szerencsés megtalálóját. Mindezek miatt a sorsjegyek az ötös és a hatos lottó után ma a zZrt. harmadik legismertebb termékének számítanak, s - az ötös lottó mögött - a második legnépszerűbb játéknak. A sorsjegyek különösen népszerűek a fiatalabbak, főként a 18-29 évesek körében - írta a napilap.
A borítékos sorsjegyek mellett a rendszerváltozás időszakában jelentek meg idehaza a korszerűbbnek és biztonságosabbnak tartott kaparósok. A Szerencsejáték Zrt. 1992 januárjában vezette be első kaparós sorsjegyét Gyors Lutri néven, amely húsz forintba került. 1998-tól már drágább sorsjegyeket is kiadott a cég, ilyen volt például a Kenó I., a Kenó II. és a Boldog névnapot! A legrégebben forgalomban lévő játék a Black Jack, amelyet 1995-ben vezettek be, s ma is kapható. Ez a sorsjegy ráadásul igen keresett: 2017-ig a Black Jack számított a legnépszerűbbnek, azóta már a Buksza sorsjegyet kedvelik leginkább a vásárlók.