Az Orbán-kormány rendszeres és rendkívüli költségvetési támogatásokkal, a tao-támogatási rendszer bevezetésével, valamint a kedvező adózással is igyekezett helyzetbe hozni a sportvállalkozásokat. Egyrészt a kormány az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) sportolókra vonatkozó fizetési felső határát többször kitolta, a néhány évvel ezelőtti évi 125 millió forint helyett már 500 millió forintos fizetésig választható a sportolók esetében ez a kedvező adózási forma. Így a sportoló 15 százalék ekhót fizet ki (szemben a hagyományos adózás 33,5 százaléka helyett), míg a kifizető, vagyis a sportvállalkozás a bér után 17,5 százalékot adózik (szemben a hagyományos adózás 18,5 százalékával) - olvasható a cikkben.
Jött az ekhós adómentesség, több mint egymilliárd maradt a kasszában
Majd 2017 nyarán újabb ajándékot kaptak a sportvállalkozások. Egyrészt a helyi iparűzési adó esetében csökkenhet minimálisra az adóalap, másrészt a sportvállalkozás mentesülhet a sportoló után fizetendő ekho teljesítése alól. Vagyis leegyszerűsítve csak a fizetés merül fel költségként, plusz járulék nem. Az Mfor.hu becslése szerint az ekhós adómentesség milliárdos megtakarítást eredményezett a focikluboknak, ez azonban a felszínen nem látszik: nem lettek nyereségesebbek, és nem csökkentek a személyi jellegű ráfordítások sem. Ezen nincs is mit csodálkozni, hiszen a járulékok megcsappanásával párhuzamosan jelentős mértékben megugrottak a fizetések és így a bérköltségek is - hívta fel a figyelmet cikkében a hírportál.
A 2018/2019-es szezon NBI-es csapatai összesen 16,5 milliárd forintot költöttek el bérköltségre és járulékra, ami a 2017-esnél bő 2 milliárd forinttal nagyobb kiadást jelentett.
A legtöbbet a 2018 őszén Európa Liga főtáblájára jutó Fehérvár FC költötte el; 4,2 milliárd forintot. (Igaz, volt is miből költekezniük, hiszen a nemzetközi szereplésnek köszönhetően 10 milliárd forintot is meghaladó árbevételt könyvelhettek el.) A létszám és a bérköltség alapján számolt átlagos bruttó bér 2018-ra 2,5 millió forintra nőtt az előző évi 1,45 millióról. A második legnagyobb bérekkel összefüggő kiadást a Fradi könyvelte el, 3,1 milliárd forintot; itt az átlagfizetés 1,7 millióra emelkedett a korábbi 1,4 millióról. A bérekre a harmadik legnagyobb összeget, 1,6 milliárd forintot a felcsúti Puskás Akadémia fordította, ami 200 millióval magasabb az előző évi kiadásnál. A felcsúti alkalmazottak átlagos bruttó bére harmadával emelkedett egy év alatt, 1,1 millióról 1,4 millióra.
Többet költöttek bérre, de kevesebbet járulékra = ajándék
Az NB I. által bérköltségre és járulékokra elköltött 16,5 milliárd forintból 15,2 milliárdot jelentett a bérköltség, a járulék pedig mindössze 1,3 milliárdot. 2017-ben 12,2 milliárd volt az előbbi, a járulék pedig 2,1 milliárd forint. Vagyis a bérek és a bérköltségek emelkedése ellenére is kevesebbet kellett az államkasszába utalnia a sportvállalkozásoknak. (A béradat nemcsak a focisták fizetését foglalja magába, hanem a klub és a cég egyéb alkalmazottainak a bérét is.)
A 2017-es adatok alapján a kifizetett bérköltségre a csapatok annak 14-21 százalékát fizették be járulék gyanánt az államkasszába. Ha azt feltételezzük, hogy 2018-ban is változatlan lett volna ez az arány, akkor a 12 csapatnak összesen 2,6 milliárd forintot kellett volna ilyen formán adóznia az Mfor.hu számításai szerint. Ehelyett a beszámolók alapján csupán 1,3 milliárd forintnyi terhet számoltak el, vagyis az újonnan bevezetett adómentességen közel 1,3 milliárd forintot spórolhattak a sportszervezetek a bérköltség növekedése mellett is. Minderről bővebben itt olvashat.