A rugalmasság, a gyors reagálás és a hatékonyság mind a startupok javára válnak, mégis sok induló vállalat bukik el befektetőkkel szembeni kiszolgáltatottság, a bizonytalanság és az óriási teljesítménykényszer miatt.
„A startupokról az emberek egy gyorsan fejlődő, agilis cégre asszociálnak, ahol öröm a munka és mindig van tere az ötleteknek. Ezek olyan karakterek, amelyeket mindenképpen érdemes megtartani és akár fejleszteni is, ugyanakkor mi azt látjuk, a hosszú távú siker érdekében érdemes a saját céljainkhoz, törekvéseinkhez alakítani az üzleti modellt” – mondta Szücs-Winkler Róbert, a denxpert EHS&S software Kft. vezetője.
„A megújulás, a változás elengedhetetlen a fejlődéshez, így jó, hogy változik a céges kultúra is, és egyre több a lehetőség arra, hogy egy jó ötlet eljusson a megvalósulásig. De üzleti szempontból nem minden esetben és nem mindenkinek a startup a leginkább megfelelő forma” – magyarázta.
Sok startup indulásához vagy működéséhez elengedhetetlennek tűnik az a tőkeinjekció, amit egy befektető hoz, de nagyon fontos, hogy jól válasszuk meg, kit engedünk a vállalkozáshoz – az Investopedia szerint például a startupok bukása mögött meghúzódó 5 leggyakoribb indokok egyike a rosszul megválasztott partner lehet.
A kiégés szintén olyan potenciális veszély, amelyre reagálni kell. Ráadásul nagyobb arányban is érinti a vállalkozókat, akiknek nemcsak a bizonytalansággal és a rájuk háruló felelősséggel kell megküzdeniük, de még a munkájuk szeretete sem feltétlenül könnyíti meg a helyzetüket: a Harward Business Review szerint azok, akik szenvedélyesek a szakmájuk iránt, sokkal nagyobb arányban számolnak be kiégésről.
Kutatásuk szerint a megszállottan szenvedélyes vállalkozók úgy érezték, hogy az állásuk érzelmileg kimerítő, és az egész napos munka sok erőfeszítést igényel. Arról is beszámoltak, hogy csalódottnak érzik magukat a munkájuk miatt, és sokszor úgy élték meg, hogy az teljesen összetöri őket. Ezen a területen tehát mindenképpen szemléletformálásra van szükség.
A kiégés megakadályozását segíti a vállalatnál alkalmazott „work smarter, not harder” elv is: eszerint a siker mértékét a teljesítmény, és nem pedig a ledolgozott órák száma jelenti.