Nagyon súlyos kritikát fogalmazott meg az Európai Bizottság (EB) a magyarországi közbeszerzési rendszerrel kapcsolatban, a problémák az uniós források felhasználását veszélyeztetik. Bár a jogszabályi környezet alapvetően megfelel az uniós irányelveknek, a jogalkalmazás terén azonban komoly problémákat látnak: a hazai közbeszerzéseken nagyon sok esetben csak egy ajánlattevő van, a verseny hiánya pedig magas árakhoz vezet. A verseny hiányának egyik fő okaként az ajánlatkérők által alkalmazott versenykorlátozó alkalmassági feltételeket jelölték meg - derül ki a Miniszterelnökség új közbeszerzési törvény megalkotásához készített koncepcionális javaslatából.

A Bizottság kifogásai megmutatkoznak azokban a konkrét közbeszerzési ügyekben is, ahol az uniós jog megsértése miatt pénzügyi korrekciót alkalmaznak hazánkkal szemben. Az úgynevezett mérnökügyben (csak azok indulhattak építési tendereken, akik regisztráltak a magyar mérnöki kamaránál) megközelítőleg 78 milliárd forint értékű fejlesztések megvalósítását érintette a korrekció (a "büntetés" a fejlesztési programok értékének 5 százaléka volt; az érintett beruházásokat részben a magyar költségvetésből kellett kifizetni, az uniós támogatást pedig más projektekhez átirányítani). Az úgynevezett aszfaltkeverő ügyben (a pályázóknak az építési helyszíntől 50 kilométeren belül rendelkezni kellett aszfaltkeverő teleppel) az EB mintegy 90 milliárd forint összegű korrekciót helyezett kilátásba, ám ez az ügy még nem zárult le.

Változtatunk

A 2014-2020-as uniós fejlesztési időszakra vonatkozó, EB-vel kötött Partnerségi Megállapodásban az szerepel, hogy az uniós források felhasználásának előfeltételeként meghatározott, közbeszerzések működésére vonatkozó követelményeket Magyarország nem teljesíti - ezért intézkedéseket kell tennie annak érdekében, hogy a közbeszerzési rendszer megfelelően működjön. Az új operatív programok brüsszeli elfogadásának egyik feltétele volt a közbeszerzési szabályok megújítása.

A kormány tavaly novemberben jelentette be, hogy új közbeszerzési törvény készül, amellyel gyorsabb, egyszerűbb és jogszerűbb lehet az eljárások lebonyolítása. Hazánknak azonban azonnali módosítást is meg kellett lépnie a versenykorlátozónak tartott alkalmassági feltételekre vonatkozóan. A Miniszterelnökség 2014. december 2-án jelentette be, hogy a tervezett új közbeszerzési törvény hatályba lépése előtt a jelenlegi gyakorlaton is változtat: a "kormány jelentősen csökkentette a közbeszerzések alkalmassági követelményeit, annak érdekében, hogy egyre több kis- és közepes vállalkozás (kkv) vehessen részt a közpénzekből megvalósuló beruházások kivitelezésében". Az azonnali módosítást a kkv-k támogatásával indokolta az Orbán-kormány (hogy "a gazdasági növekedés motorjaként a kkv-szektor tovább erősödhessen"), nem pedig az EB éles - a verseny hiányára és az egyes projekteknél tapasztalt részrehajló pályázati döntések miatt megfogalmazott - kritikájával.

Könnyítettek

A kormánydöntés nem igényelt törvénymódosítást, az ajánlatkérők számára "követendő gyakorlatról" miniszteri közleményben adták ki. Erre az uniós támogatást felhasználó szervezeteknek "figyelemmel kell lenniük" a közbeszerzéseik kiírásakor, s ezt a Miniszterelnökség is figyeli az eljárások dokumentumainak előzetes ellenőrzésekor.

Decembertől kevesebb referencia kérhető a pályázóktól: legfeljebb a beszerzés becsült értékének 75 százalékának megfelelő értékű referencia, illetve árbevétel igazolása írható elő az eljárás során. A referenciák körében továbbá érvényesíteni kell a műszaki egyenértékűség követelményét is. Ezeket az új közbeszerzési törvény is átveszi, illetve emellett például a közbeszerzési dokumentáció ingyenes, elektronikus rendelkezésre bocsátásával kívánja a kormány fokozni a versenyt, amely valamennyi közbeszerzési eljárásban kötelező lesz - válaszolta a Napi.hu kérdésére a Miniszterelnökség.

Mi lesz az új szabályozásban?

Várják már az új szabályokat

Az új közbeszerzési törvény remélhetőleg segíteni fog a verseny fokozásában, elő fogja segíteni, hogy több ajánlat érkezzen a felhívásokra, bővüljön a nyertesek köre és hatékonyabbá váljanak ezáltal a közbeszerzések - fogalmazta meg várakozásait a törvénnyel kapcsolatban Földes Péter, a magyar és uniós közbeszerzési eljárások figyelésével foglalkozó Közbeszerzési Hirdetmény Figyelő portál (KHF.hu) vezetője.

Az új közbeszerzési törvény koncepciója novemberben került fel a kormány.hu-ra (érdekesség, hogy az Orbán-kormány 2011-ben már lecserélte az előző, sokszor módosított, 1996-os közbeszerzési törvényt, az új jogszabály 2012-től volt hatályos, amit most szűk 3,5 év után ismét lecserélne egy újra.) Az új törvény megalkotását uniós jogharmonizációval is indokolja a Miniszterelnökség.

Az uniós irányelvvel összhangban a magyar törvény is tovább egyszerűsítené az eljárásokat, csökkentené az adminisztrációs terheket. Többek között:

  • az ajánlattevőknek alkalmasságuk igazolásához elegendő lenne nyilatkozatot tenni, csak a nyertesnek kell majd a szükséges hatósági vagy harmadik fél által kibocsátott igazolásokat benyújtania
  • kötelező lesz az ingyenes, elektronikusan elérhető tenderdokumentáció
  • a beszerzés 75 százalékának megfelelő értékű referencia, illetve közbeszerzés tárgya szerinti árbevétel igazolása kérhető az ajánlattevőktől, a referenciák körében érvényesíteni kell a műszaki egyenértékűség követelményét is

Mikor fogadják el?

A kormány 2014. november 5-i ülésén döntött "az Európai Unió 2014 tavaszán elfogadott közbeszerzési tárgyú új irányelveinek, hazai jogba történő átültetésére és új közbeszerzési törvény elfogadására" vonatkozó koncepcionális javaslatról. A tervezet az európai uniós jogalkotó által 2014 tavaszán elfogadott új közbeszerzési irányelvek hazai jogba való átültetésének módját, illetve az átültetés során szem előtt tartandó célokat és elveket határozta meg - közölte a Miniszterelnökség. Az új közbeszerzési törvény tervezetének elkészítése ezen koncepcionális javaslat alapul vételével jelenleg is előkészítés alatt áll. A tervezetet a kormány előreláthatólag a második negyedév során tárgyalja a közigazgatási és társadalmi egyeztetést követően, majd az elfogadása után nyújtja be a parlamentnek - tette hozzá válaszában a Miniszterelnökség.

Gyorsítanák a közbeszerzések lebonyolítását:

  • csökkennének az ajánlattételi határidők, például nyílt eljárásnál 35 napra, amely elektronikus benyújtás esetén 30 napra rövidíthető, kivételesen, sürgősség esetén pedig lehetőség lesz gyorsított nyílt eljárást is alkalmazni 15 napos ajánlattételi határidővel

Változás az ajánlatok elbírálásában:

  • ösztönzik a legalacsonyabb árat tartalmazó helyett a gazdaságilag, társadalmilag vagy éppen környezetvédelmi szempontból előnyösebb ajánlat elfogadását - egyes ágazatokban korlátozhatja a kormány, hogy az ajánlatkérők a legalacsonyabb ár alapján válasszanak nyertes ajánlattevőt; emellett a kormány kötelezően előírhatná, hogy bizonyos értékelési módszereket alkalmazzanak a kormányzati szervek vagy a támogatást felhasználó szervezek

Rugalmasabb szerződésmódosítás:

  • korlátozás nélkül módosíthatók lennének a közbeszerzési szerződések nem jelentős változások esetében, továbbá ha a módosítás értéke nem éri el az uniós értékhatárokat és a szolgáltatási, árubeszerzési szerződések eredeti értékének 5 százalékát, építési beruházásoknál a 10 százalékát
  • a javaslat szerint elő kellene írni az ajánlattétel során értékelt követelmények teljesülésének szigorú ellenőrzését és igazolását az ajánlatkérő számára; elmaradás estén szigorú szankciókat alkalmaznának

Félmilliárdos értékhatárig lehetne alkalmazni a háromajánlatos eljárást

A kormány jelentős változtatást tervez az uniós értékhatárt el nem érő, nemzeti eljárásrendben lebonyolított közbeszerzéseknél is. Többek között megemelnék az úgynevezett háromajánlatos eljárások alkalmazhatóságának értékhatárát (áru és szolgáltatás vásárlásakor 25-ről 60 millióra, építési beruházásoknál 150-ről 500 millióra), de ezeket az eljárásokat két csoportba osztanák. Továbbá csökkentenék az ajánlattételi határidőket és a szerződéskötési moratórium időtartamát.

Komoly változást jelentene a közbeszerzési gyakorlatban, hogy az elektronikus közbeszerzések lebonyolítására az állam üzemeltetne egy kötelezően alkalmazandó, központi portált.

A nemzeti közbeszerzéseket érintő változásokról részletesen a következő cikkünkben írunk majd.

Ezt írta az Európai Bizottság - korrupciógyanú a közbeszerzésekben

Az Európai Bizottság (EB) makrogazdasági instabilitási jelentéséhez kiadott, a magyar gazdaságról készült részletes technikai elemzésében is ír a közbeszerzésekről (a dokumentum 2015. február 26-i keltezésű). Az üzleti környezetről szóló részben megemlítik, hogy a bizonytalan szabályozási környezet jelenti az egyik legnagyobb kihívást az üzleti környezet javításában. Az EB szerint a jogszabályalkotást továbbra is az átláthatatlanság és az érintettekkel történő rendszeres konzultáció feltűnő hiánya jellemzi. Az EB szerint a korrupció befolyásolja a kormányzati döntéseket és a közbeszerzések továbbra is aggodalmakra adnak okot ebből a szempontból.

A közigazgatásban a korrupció továbbra is aggodalomra ad okot. A 2014-es antikorrupciós jelentés kiemeli az üzleti és politikai szereplők közötti informális kapcsolatokat helyi szinten. A kutatás kiemeli a "szoros szerződéses kapcsolatok" létezését az üzleti és politikai elit között, ennek a fő hajtóereje között említi a bizottság a bizonytalan szabályozás mellett a közbeszerzéseket.  A jelenlegi jogalkotás a korábban létező korlátozást megszüntette a közpénzekhez való hozzáférést a politikai szervezetek számára és megszüntette az összeférhetetlenségi és átláthatósági követelményeket. A közérdekű adatokhoz való hozzáférés korlátozása hatékonyan akadályozza az átláthatóságot és tovább emeli a korrupciós kockázatokat. A közbeszerzés különösen ki van téve a korrupciónak az EB véleménye szerint. A 2013-as Eurobarometer szerint az üzleti szféra jelentős hányada aggódik a közbeszerzéseket érintő korrupció miatt.

Az uniós támogatással készülő projekteket illetően az EB többször is észlelte az egyenlő bánásmód elvének, az átláthatóságnak, a diszkriminációmentesség elvének és a stabil pénzügyi menedzsmentnek a figyelmen kívül hagyását a közbeszerzések terén. Mivel a formális szabályok léteznek az átlátható közbeszerzési eljárásra, az alkalmazandó közbeszerzési szabályok és az elvek mégis - úgy tűnik - gyakran elbuknak a gyakorlatban. Az EB szerint a részrehajlás gyakori az infrastrukturális nagyberuházásoknál. A pályázati anyagok benyújtásának befolyásolása a leggyakoribb formája a korrupciónak.

Jelentős aggodalmak maradtak Magyarországon a közbeszerzések körül a verseny és az átláthatóság biztosítása terén. A jelentés elismeri, hogy tettek lépéseket ezek kiküszöbölése érdekében, a jövőbeli eredményeket figyelemmel fogják kísérni. A közbeszerzési szabályok egységes alkalmazásáért, irányításáért, ellenőrzéséért, valamint a jogalkotásért is felelős intézmények már a Miniszterelnökség felügyelete alá tartozik. Ennek az átszervezésnek az eredménye még nem látható.

Az EB szerint az e-közbeszerzések gyakoribb használata jelentős megtakarítást eredményezne, javítva az átláthatóságot a közbeszerzések terén, és a versenyt is növelné. A tenderek elektronikus benyújtását azonban a gyakorlatban nem használtják, bár elméletben lenne erre lehetőség. Az EB szerint a magyar kormányzat fő kihívása, hogy 2015 első felében átfogó stratégiát fogadjon el az e-közbeszerzések kötelezővé tételéhez szükséges átmenethez, egy szélesebb körű közbeszerzési reform részeként. Ennek sikere nagyban függ a megfelelő humán erőforrás rendelkezésre állásától, a megfelelő közigazgatási kapacitástól, illetve annak biztosításától, hogy a rendszer egyértelműen erősítse az átláthatóságot - írta a bizottság.