Mint emlékezetes: Magyar Suzuki Zrt. február 22-én bejelentette, hogy az üzemi tanáccsal folytatott eredményes egyeztetéseknek köszönhetően, a 2019-es bérfejlesztésről szóló végleges megállapodás szerint az alapbéremelés mértéke átlagosan 18 százalék a direkt dolgozók esetében.

A munkajogász szerint azonban az ilyen megállapodást az Mt. kifejezetten tiltja. A bérmegállapodás ugyanis kollektív munkaügyi vitának minősül, amely alapvetően a munkáltató és a szakszervezet között áll fenn és bizonyos esetekben ezeket a kollektív vitákat, kollektív megállapodással zárják. Ilyen megállapodás a kollektív szerződés, amelynek bizonyos munkaviszonnyal kapcsolatos kérdéseit szabályozhatja üzemi megállapodás, ámde az ilyen típusú megállapodás a bérre nem terjedhet ki.

Az Mt. vonatkozó passzusai így festenek:

268. § (1) Az üzemi megállapodás - a XII. (a munka díjazásáról szóló) fejezetben meghatározottak kivételével - szabályozhatja a 277. § (1) bekezdés a) pontban foglaltakat. Ilyen tartalmú megállapodás megkötésének feltétele, hogy a munkáltató nem tartozik általa kötött kollektív szerződés hatálya alá, vagy a munkáltatónál kollektív szerződés kötésére jogosult szakszervezet nincs.
277. § (1) A kollektív szerződés szabályozhatja
a) a munkaviszonyból származó vagy az ezzel kapcsolatos jogot vagy kötelezettséget,

Vagyis, ha tényleg kötöttek effajta megállapodást akkor teljesen figyelmen kívül hagyják a hatályos magyar törvényeket. A másik eshetőség, hogy pusztán "kommunikációs kármentésről" van szó, azt követően, hogy már ellenzéki pártok is beleálltak abba az ügybe, hogy az újonnan alakult szakszervezet működését a társaság igyekezett ellehetetleníteni és annak választott titkárát elbocsájtotta - fejtegette Neupor Zsolt, aki a kirúgott érdekvédő jogi képviselője is.

Az ügyben megkerestük az autóipari céget, amely a következőket válaszolta:

  • A Magyar Suzuki évtizedek óta az üzemi tanáccsal (üt) egyeztet számos, a munkavállalókat érintő fontos kérdésben például juttatási csomag elemei, bérek stb.
  • Az üt tagjait a kollégáink választják, önkéntes szavazással, magas részvételi aránnyal, amely az elmúlt ciklusok mindegyikére jellemző volt.
  • A Magyar Suzukinál nincs kollektív szerződés, ám mivel az üzemi tanács a legnagyobb számú munkavállalót képviselő fórum, a vállalat vezetése rendszeresen konzultál annak tagjaival.
  • Az idei bérfejlesztésről - az elmúlt évekhez hasonlóan - az üt-vel folytatott eredményes és hatékony egyeztetéseket követően döntött a vállalat.

A bíróság nem fogja hagyni?

Neupor Zsolt szerint a szóban forgó megállapodás jogilag nem létezik, amit az elbocsátott szakszervezeti tisztviselő hamarosan meginduló perével kezdődően meg fog támadni. Biztos benne, hogy a bíróság is semmisnek értékelné, mivel nem csak a törvény betűje tiltja a lépést, hanem létezik erre vonatkozó precedens is - már amennyiben írtak alá ilyen megállapodást és nem csak kommunikációs húzás volt annak bejelentése. A munkavállalói oldalon ugyanis senkinek nincs tudomása arról, hogy volt-e ténylegesen aláírás. Ám a vonatkozó szabályok szerint a megállapodást csak a per során tudják majd kikérni - magyarázta.

Semmisé nyilvánítás esetén ugyanakkor olyan veszély nincs, hogy felfüggesszék az átlagosan 18 százalékos bérfejlesztést tartalmazó csomagot: azt ugyanis a munkaszerződésbe átvezették, amelyet visszavenni nem lehet.

Mindamellett a Suzukinak jogilag lehetősége lett volna, hogy nem hoz létre megállapodást, hanem munkáltatóként egyoldalúan felajánlja a munkavállalóknak a béremelést, amit azok vagy elfogadnak vagy nem. Ehhez nem lett volna szükséges kollektív megállapodásra - hívta fel a figyelmet.

Megjegyezte még, hogy a Suzukinál a gyártósori dolgozók havi átlagbére alacsonynak számít a többi hazai autógyártónál elérhetőhöz képest: az összes pótlékot beleszámítva nem éri el a nettó 200 ezer forintot.