Több fejér megyei és borsodi gépipari cégnél is rendkívüli munkaidőt rendeltek el tavaly a munkaszüneti napokon, például március 15-én, nagypénteken vagy húsvéthétfőn, miközben csak ott lehet munkaszüneti napra berendelni a dolgozókat, ahol egész évben folyamatos üzem van, például egy hőerőműben - idézte a Népszava a munkaügyi hatóság tavalyi ellenőrzési tapasztalatait összefoglaló pénzügyminisztériumi jelentést.
A hatóság 2018-ban csaknem 16 ezer munkáltatót és 69 ezer dolgozót ellenőrzött, az érintettek több mint kétharmadánál pedig fel is tártak valamilyen munkaügyi jogsértést. Az ellenőrzések egyik meglepő megállapítása ugyanakkor, hogy csaknem a felére csökkent a szabadságok kiadásával kapcsolatos jogsértések száma: 2017-ben még 6 397, tavaly már csak 3666 dolgozót érintett a probléma.
Kapcsolódó
Két jellemző eset van: amikor a szabadságot ugyan kiírják, a munkavállaló mégis dolgozik, és amikor nem biztosítják, hogy a dolgozó 14 napra egybefüggően mentesülhessen a munkavégzés alól. A munkáltatók gyakran hivatkoznak hirtelen jött megrendelésekre is, és azt is sokszor állítják: a dolgozó nem akarta kivenni a szabadságát. A szakszervezeti vezetők ezt nem egészen így tapasztalták.
Az ellenőrzések száma megcsappant és a vizsgálatok felületesek - 2017-hez képest tavaly csaknem 7 ezerrel kevesebb dolgozót ellenőriztek. Szakszervezeti tapasztal, hogy munkaszüneti napokra nagy számban rendelik be a dolgozókat. Az sem ritka, hogy a pihenőnapra munkát rendelnek el, majd visszamondják és szabadsággá nyilvánítják az adott napot - ezzel is fogyasztva a dolgozó szabadnapjainak számát.
Évek óta nem szűnő probléma, hogy meghamisítják vagy nem is vezetik a munkaidő-nyilvántartást. A tavaly minden negyedik ellenőrzött dolgozót érintő "trükk" célja, hogy leplezzék a túlóráztatás mértékét. Az ellenőrzések során gyakran felvetődik az ellenőrökben, hogy bár részmunkaidőre vannak a bejelentve a dolgozók, teljes munkaidőben dolgoznak, ám ennek bizonyítása a retorzióktól tartó dolgozók hallgatása miatt nehézkes.