Tízből hét dolgozót nem köteleztek a munkahelyén arra, hogy szabadságot vegyen ki a koronavírus járvány alatt. Az alkalmazottak 13 százalékát viszont megkérték, hogy részarányosan vegye ki a szabadnapjait, hogy ne torlódjanak fel a szabadságok az év második felében. A válaszadók kilenc százalékát fizetett, öt százalékát pedig fizetés nélküli szabadságra küldték ebben az időszakban - ismertetik a kutatás eredményeiből.
A dolgozóknak, ha kötelező volt szabadságot kivenniük, akkor 17 szabadnapjuknál kérték ezt, de a cégvezetők esetében akár 60 nap is lehetett. A budapesti munkavállóknál az átlagosan elrendelt szabadság hossza 25 nap volt.
A magyarok a nyáron így is mennének szabadságra: 82 százalékuk szeretne még idén szabadságra menni, de nyaralást már csak 40 százalékuk tervezi. A leginkább a cégvezetők tehetik meg, hogy utazzanak: 86 százalékuk áll így a nyárhoz, íg a felső vezetők esetében már csak 42 százalék, az alkalmazottak esetében pedig 44 százalék.
Az iskolai végzettség emelkedésével arányosan nő a nyaralást tervezők aránya: az alapfokú végzettségűek 34 százaléka, a középfokú végzettségűek 40 százaléka, míg a felsőfokú végzettségűek 50 százaléka tervez idén üdülni. Területi megoszlás szerint a budapestiek az átlagosnál kicsit magasabb arányban szeretnének nyaralni idén: minden második emberre igaz ez az állítás.
A nyaralást tervezők többsége azonban a korábbiaktól eltérő módon pihen majd: a válaszadók 34 százaléka nem változtat szokásain, mindenki más viszont igen. A válaszadók 28 százaléka rövidebb időre megy, mint szokott, 36 százaléka inkább belföldre utazik, 15 százalékuk kivételesen inkább autós utat választ, 17 százalékuk pedig több, rövid utat tervez egy nagy nyaralás helyett.
Egy másik, korábbi kutatás szerint a magyarok közel 75 százalékának kellett a járvány miatt újraterveznie a nyaralását és a szabadságát.