A lakossági - döntően közmű- - adósságok állami támogatással biztosított önkormányzati rendezését a tapasztalatok szerint gyakorta teszi lehetetlenné, hogy az adósok túlvállalják magukat az önrészt illetően. Ezért több önkormányzatnál úgy döntöttek, módosítanak a feltételeken annak érdekében, hogy a jövedelem önrészre fordított részét maximalizálják a megélhetési költségek megmaradásáért.

A jelenlegi helyzetben egyáltalán nem túl meglepő módon gyakori tapasztalat az is, hogy a vissza nem térítendő szociális támogatásnak minősülő juttatás elnyerését követően a háztartások tartozásai ismét növekedésnek indulnak. Ezt megelőzendő, több településen hoztak olyan korlátozó döntést, amely egy bizonyos időtartam alatt maximalizálja az egy háztartás által benyújtható igénylések számát.

Kapcsolódó

Mi minősül adósságnak?

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993-as jogszabály szerint adósságnak minősül a lakhatási költségek körébe tartozó közüzemi díjtartozás (vezetékes gáz-, áram-, távhő-szolgáltatási, víz- és csatornahasználati, szemétszállítási, több lakást tartalmazó lakóépületeknél, háztömböknél központi fűtési díjtartozás), a közösköltség-hátralék, a lakbérhátralék, valamint a hitelintézettel kötött lakáscélú kölcsönszerződésből, illetve abból átváltott szabad felhasználású kölcsönszerződésből fennálló hátralék. Az adósságcsökkentési támogatás mértéke nem haladhatja meg az adósságkezelés körébe bevont adósság 75 százalékát, és összege legfeljebb hatszázezer forint lehet.

A települési önkormányzat adósságkezelési szolgáltatásban részesítheti azt a családot vagy személyt, akinek az adóssága meghaladja az ötvenezer forintot, és akinek a fennálló tartozása legalább hat havi, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az önkormányzat rendeletében meghatározott összeghatárt, valamint aki a településen elismert minimális lakásnagyságot és minőséget meg nem haladó lakásban lakik, feltéve, hogy vállalja az adósság és a települési önkormányzat által megállapított adósságcsökkentési támogatás különbözetének megfizetését, továbbá az adósságkezelési tanácsadáson való részvételt.

Támogatási terv a víz- és csatornaszolgáltatásra

A központi költségvetésből elkülönített összeg áll rendelkezésre azon települések lakóinak támogatására, amelyekben az országos átlagnál magasabbak az ivóvíz-szolgáltatás, szennyvízelvezetés és -tisztítás költségei. A Vidékfejlesztési Minisztérium által jegyzett, egyelőre tervezeti stádiumban létező rendeletből kiderül, 2012-ben összesen 4,5 milliárd forintos tételt szánnak erre a célra. Az előirányzatban kiemelten kezelik a társadalmi, gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott településeket. A 4,5 milliárdos támogatásból 50 millió forintot vis major esetekre tartalékol a kormány, ez az ivóvízminőség ideiglenes fenntartására nyújthat fedezetet.

2011-ben a 4,5 milliárd forintos támogatási keretre 646 darab önálló település megbízásából, 69 gesztor önkormányzat nyújtott be lakossági ivóvíz- és csatornaszolgáltatás támogatási pályázatot. A kiírás feltételeinek 626 település önkormányzata felelt meg, a megítélt támogatások összege 4,35 milliárd forint volt. A támogatás mintegy 1 millió 183 ezer embert érintett - közölte a tárca. A díjtámogatási rendszertől függő önkormányzatok (és lakosság) meghatározó része Baranya, Somogy, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád és Zala megyében található, a legnagyobb számban Borsod-Abaúj-Zemplén megye érintett. A támogatott települések többsége 1000 fő alatti kistelepülés.