Itt a takarékossági világnap, de a bankok takarékossággal kapcsolatos akciói ezúttal elmaradtak: pedig október utolsó munkanapján egymásra licitáló ajánlatokkal készült a hazai pénzügyi szektor. Az idén viszont az UniCredit Bank például nem kívánt válaszolni a Napi.hu világnappal kapcsolatos kérdéseire, az Erste Bank közölte, hogy nincs kapcsolódó kampányuk, az OTP-nél és a Raiffeisennél sincs kifejezetten a jeles naphoz kapcsolódó ajánlat, az MKB is csak a már meglévő termékeivel és szolgáltatásaival várja az ügyfeleket.

Nincs miért kampányolni?

Kapcsolódó

Az előző pénzügyi válság idején október utolsó napja, és az év utolsó két hónapja még lázas megtakarítási akcióktól volt hangos. A bankok ölre mentek a forrásokért, egymásra licitáltak a betétakciókkal, hogy minél több lakossági megtakarítást vonzzanak. Most viszont bővében vannak a forrásoknak, a lakossági hitelezés lelassult, a vállalatihoz pedig az állami programok - például a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Növekedési Hitelprogramja (NHP) - révén bőséges mennyiségben jutnak hozzá nulla százalékos kamatú forrásokhoz.

A lakosság pénze nem kell a hitelintézeteknek, ennek megfelelően a betéti kamatok alacsonyak, az MNB adatai szerint az átlagos lekötésekre alig 0,3 százalékos kamatot fizetnek. A banki kötvények is eltűntek az értékpapír-kínálatból, a lakosságnál alig van már belőlük, ami akad, az is zömében devizakötvény, amit a privátbanki befektetők vásárolhatnak főleg, hogy legyen némi devizás értékpapírjuk is.

A lakosság hozzáállásával sincs baj. Aki tud, az a bankok felhívása nélkül is gőzerővel tartalékol, a koronavírus-járvány pedig még tovább erősítette ezt az attitűdöt. Ezt támasztja alá az a felmérés is, amelyet a  CIB Bank a takarékossági világnap alkalmából készíttetett. A megkérdezettek kétharmada szerint most fontosabb spórolni, mint korábban. A válaszadók közel fele eddig is takarékosan élt, csaknem az egyharmaduk pedig takarékosabb életvitelre váltott a járvány, illetve a nyomában járó gazdasági nehézségek első jeleit tapasztalva.

Így spórolnak a magyarok

A magyar lakosság döntő többsége a takarékoskodók táborába tartozik, ugyanakkor majd minden negyedik ember elismeri, hogy költeni jobban szeret, mint félretenni. 36 százaléknyi válaszadó nyilatkozott úgy, hogy a váratlan helyzetekre történő felkészülés miatt tesz félre. 32 százaléknál az otthonról hozott minta, 21 százaléknál pedig a korlátozott pénzügyi mozgástér az első számú motivációja a spórolásnak.

A 15-19 éves korcsoportban a legnagyobb a szülői, családi példa hatása: ez az az életkor, amikor a fiatalok elkezdenek nem pusztán fizetőeszközként, hanem a távolabbi életcélok megvalósításának kulcsaként tekinteni a pénzre, ha megkapják hozzá a megfelelő ösztönzést. Megtakarítással már majdnem minden második fiatal rendelkezik - és kiugróan magas, 72 százalékos arányuk gondolja úgy, hogy a járvány alatt többet kell spórolni, ezt azonban a többségük első lépésben még készpénzben teszi.

A koronavírus-járvány radikálisan megváltoztatta a magyarok takarékossághoz való hozzáállását. Minden harmadik ember (31 százalék) kifejezetten a járványhelyzet és az esetlegesen várható gazdasági nehézségek miatt kezdett takarékoskodni. Ez nem lehet független attól, hogy 33 százalék szerint csökkent a családi jövedelem az elmúlt hónapokban - az érintettek leginkább az öltözködésen és a vendéglátáson spórolnak. Azzal a 44 százalékkal együtt, akik már korábban is spóroltak, és ezt a szokásukat továbbra is fenntartják, a takarékoskodók a magyar népesség háromnegyedét teszik ki.

Az előrelátó hozzáállás szinte minden korosztályra jellemző: a kutatás egyik legérdekesebb megállapítása szerint egyedül a nyugdíj-közeli és friss nyugdíjas generáció, a 60-69 éves korosztály tagjai között fordul elő nagyobb számban az a válasz, hogy azért nem takarékoskodnak (már), mert "a jelennek élnek".

A kampány most már a nyugdíjra gyűjtőknek szól

Miközben a bankok csöndben átsiklanak a világnap fölött, a hosszútávú megtakarításokat gyűjtő pénzügyi intézmények csak most kapcsolnak rá igazán az akciókra. Egymást érik például a nyugdíjcélú megtakarításokról, az öngondoskodásról szóló kutatások, és az ehhez kapcsolódó akciók.

A K&H például azt látja, hogy az egyösszegű befektetések mellett egyre nő a rendszeres befektetések jelentősége, akár kisebb összeggel indítva. "Ez főleg azért nagyon fontos, mert azt mutatja, hogy a lakosság egyre tudatosabban áll hozzá a pénzügyeihez" - mondják a bank szakértői. Az is friss tendencia, hogy egyre inkább előtérbe kerülnek a fenntartható fejlődéssel összefüggő befektetések (tehát a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontokat előtérbe helyező befektetések) a hagyományos befektetésekkel szemben.

A pénzügyileg tudatos ügyfeleket az év végén olyan szolgáltatásokkal érdemes megszólítani, amelyekhez valamilyen támogatás, adókedvezmény kapcsolódik. Ilyenek a tartós befektetési számlák (TBSZ), a nyugdíj-előtakarékossági számlák (NYESZ), a nyugdíj- és egészségpénztárak, valamint a nyugdíjbiztosítások. A K&H például októberben értesíti az ügyfeleit arról, mit kell tenniük annak érdekében, hogy maximálisan ki tudják használni jövőre az adóvisszatérítést.

Ennek az összege mindig az adott évi befizetések 20 százaléka, de van egy plafon. Nyugdíjbiztosításnál 130 ezer, NYESZ-nél 100 ezer, önkéntes nyugdíj- és egészségpénztárnál pedig 150 ezer forint a maximum, aki több helyre is takarékoskodik, az pedig összesen legfeljebb 290 ezer forintot igényelhet vissza.

Több pénztár és biztosító már akcióba is lendült, hogy rávegye az új tagokat a csatlakozásra a régieket pedig a minél nagyobb befizetésre. Október közepén még viszonylag kevés intézmény kampányolt, azóta újabbak kezdtek akciózni. Az OTP Önkéntes Nyugdíjpénztár például az új belépőknek 20 százalékot (maximum 100 ezer forintot) hozzátesz a befizetésükhöz.