A Malév helyzetének hosszú távú rendezésére a korábbi kormányzati ciklusokban nem készült megfelelően kidolgozott stratégia, életképes terv - írta Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter Molnár Csaba országgyűlési képviselőnek, a Demokratikus Koalíció alelnökének "Lehet-e hazugságokkal rendezni a Malév ügyét?" című, írásbeli kérdésére adott tájékoztatásban. A 2010-es kormányváltást követően azonnal megindult a kárfelmérés, a légitársaság teljes átvilágítása és a lehetséges partnerek keresése. Azonnal felvették a kapcsolatot a lehetséges szakmai befektetőkkel, és ennek alapján több tárgyalássorozat is kezdődött. A szóba jöhető partnerekkel a Malév megörökölt terhei és a kedvezőtlen világgazdasági körülmények miatt azonban nem sikerült megegyezni - írta a miniszter.
A szaktárca a befektetői tárgyalásokkal párhuzamosan, az elmarasztaló uniós határozat közzétételéig gondoskodott a légitársaság működésének állami finanszírozásáról és vállalati szintű intézkedésekkel jelentős mértékben javította a Malév működési hatékonyságát, üzemi-kereskedelmi eredményeit - olvasható Németh Lászlóné válaszában.
Az Európai Bizottság 2012 januárjában nyilvánosságra hozott határozata tiltott állami támogatásnak minősítette a Malév részére 2007 és 2010 között adott tőkejuttatásokat, ennek következtében a vállalat további működése ellehetetlenült. A határozat értelmében a többségi tulajdonos magyar állam további állami forrást már nem nyújthat a társaság számára.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vezetői tárgyalnak különböző befektetőkkel egy Budapest központú, nemzeti légitársaság létrehozása érdekében. A jelenlegi gazdasági környezet nem kedvez a befektetői tárgyalásoknak - írta a miniszter, hozzátéve, hogy egy új légitársaság létrehozásakor vizsgálni kell azt a lehetséges üzleti modellt is, amely piacképesen, a regionális és nemzeti igényeket is kielégítően, pénzügyi szempontból is fenntarthatóan tud működni.
Egy létrejövő új nemzeti légitársaságban az állam kisebbségi tulajdonosként vállalhat szerepet az Európai Bizottság határozata miatt. Az Európai Unió kívánalmai szerint nem lehet jogfolytonosság a régi és az új társaság között, továbbá a két cég gazdasági tevékenysége sem lehet folytatólagos - emlékeztet válaszában a miniszter.