Nyeste Lajos elmondta: januártól érzik igazán a madárinfluenza hatását, onnantól kezdve csak heti egy-két napon tudnak vágni. Januárban napi négyezer állatot dolgoztak fel, februárban némileg javult a helyzet, de két napra így is csak 8-10 ezer darab víziszárnyas levágása jut. A novemberi csúcsidőszakban naponta 7-8 ezer szárnyast vágtak, tehát a kapacitásuknak jelenleg is csak egyharmadát tudják kihasználni - húzta alá.
Tavaly egy hónapban 350-400 millió forintos bevételt tudtak produkálni, januárban ez 70 millióra csökkent. A vállalatot 200-300 millió forintos veszteség érhette volna az év első néhány hónapjában, ám a megtett intézkedések (tárgyalások a beszállítókkal, alkalmazottak kirendelése) hatására az ügyvezető reményei szerint ez 80-100 millióra csökkenthető.
Nyeste Lajos úgy véli: leghamarabb májusban állhat helyre a rend, onnantól talán már nem veszteséget termelnek. Több Bács-Kiskun megyei állattelepen ugyanis a nagy hideg miatt csak most tudják befejezni az elrendelt fertőtlenítést, és most indulhat meg ismét a termelés. A liba és a kacsa egy hónap után kel ki a tojásból, és körülbelül három hónap alatt éri el a vágósúlyt.
Abban az esetben, ha teljes szülőpárokat kellett megsemmisíteni a járvány miatt, akkor még hosszabb időt, akár egy évet is igénybe vehet, mire helyreáll a termelés - jegyezte meg.