A Fidesz-kormányzat 2010 óta konzekvensen a hazai élelmiszer-kiskereskedelem átalakítására készül, ezt szolgálták a különadók, a plázastop és számos más intézkedés. Ennek ellenére folyamatosan csökkent a hazai tulajdonú láncok piaci részesedése - írja a G7. Az élelmiszer-kiskereskedelmi láncok éves bevételei alapján a hazai tulajdonú cégek részesedése a 2010-es 40,6 százalékról egy évtizedes kormányzati segítés után 34 százalékra csökkent.
Ebben azonban nincsenek benne a kicsi, független élelmiszer-kereskedők, amelyek szinte teljesen magyar tulajdonban vannak, viszont ezeket nem lehet könnyen összegyűjteni. Ha az élelmiszert is áruló TEÁOR kategóriába sorolt kiskereskedelmi vállalatokat vizsgáljuk, akkor az látható, hogy közel 50 százalékos a magyar cégek részesedése.
A hazai kutatások között nem található olyan, amely az élelmiszer-kiskereskedelemben adatalapon vizsgálta volna a hazai beszállítók arányát. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) 2014-ben végzett ebben a témában felmérést, illetve 2021 márciusában jelentek meg legújabb eredményei. Ez csak olyan élelmiszer-kategóriákra terjedt ki, amelyekből hazánk megfelelő önellátási szinttel rendelkezik. De más okokból is maradtak ki teljes termékkategóriák, például az alkoholos italok, üdítők, édesipari és halászati termékek.
A Nébih eredményei szerint 2014-ben 78,2 százalék volt a magyar élelmiszerek aránya a boltokban, ami növekedés volt a 2010-es 75,5 százalékhoz képest. A 2020-as adatfelvétel idejére viszont romlott a helyzet, 70 százalékra csökkent a hazai élelmiszerek aránya. A legnagyobb veszteséget a nagy hozzáadott értékű élelmiszerek (sajtok, sonkák, joghurtok, gyümölcslekvárok) szenvedték el.