Mint arról beszámoltunk, november 9-én jelent meg a Magyar Közlönyben az árstopos élelmiszerek körének kibővítéséről szóló kormányrendelet, ez alapján a tojás és az étkezési burgonya bruttó kiskereskedelmi ára nem lehet magasabb a kereskedő által 2022. szeptember 30-án alkalmazott árnál. A rendeletből kiderült azt is, hogy az árcsökkentés kötelező a kereskedőkre nézve, csak a termelői piacokon nem kell alkalmazni a hatósági árat. A Tesco magyarországi vezérigazgatója a Forbesnak arról beszélt, hogy nem érte őket váratlanul, hogy a tojás és a krumpli is hatósági áras lett, termékszelekció és a bevezetés sebessége már annál inkább. Hozzátette ugyanakkor: míg az első ársapkánál 48 termékre vonatkozott a szabályozás, a mostaninál csak kettőre, így
most könnyebb dolgunk volt, bár sok időt így sem kaptunk az átállásra.
Ha egy-egy érintett termék sok összetevős, akkor rövid idő alatt nehéz kivitelezni az átárazást, szabályozást, magyarázta a lapnak Pálinkás Zsolt.
A kormány szándékát alapvetően jónak tartja, de hosszútávon a vezérigazgató szerint egy élelmiszerárstophoz hasonló bejelentés megzavarhatja a piaci működést, a tapasztalatok szerint hiába folyamatos az ellátás, a kereslet exponenciálisan, nagyon hirtelen növekszik meg és mesterségessé válik. Pálinkás úgy összegzett: az árstop amellett, hogy torzítja a piaci viszonyokat, árfelhajtó hatása is van, így gerjesztheti is az inflációt.
700 százalékkal emelkedett a forgalom a cukor esetén
Az üzletlánc magyarországi vezetője szerint jelen helyzetben folyamatos felülvizsgálatot igényelnek az ellátási láncaik, hiszen a burgonya példájánál maradva a Tescónak nem egy, hanem több beszállítója van, és nekik is megállapodásuk van a többi piaci szereplővel. További kihívást jelentenek a már meghirdetett akciók, mivel azokat tartani kell a vásárlók felé. Hangsúlyozta, az árstop elején magabiztosak voltak, azonban arra például nem számítottak, hogy 700 százalékkal emelkedik a forgalmuk a cukor esetében, hiszen a kiskereskedők náluk jóval kedvezőbben tudtak hozzájutni, mint beszerzési áron.
Így aztán bizonyos időszakokban – az első bejelentés után és a hosszabbítás előtt – exponenciálisan nőtt a cukor forgalma, és amiről azt gondoltuk, hogy szeptember végéig elég, az augusztus közepére kifogyott
– árulta el az interjúban.
Találgatásokba nem akart bocsátkozni azzal kapcsolatban, hogy a kormány mikor vezeti ki az ársapkákat, de a hatásait már most is tisztán lehet látni. „Tehát a hatósági áras csirkemell filé, amit nekünk árulni kell, nyilvánvalóan megdobja a keresletet a csirke melle iránt, de mivel nem lehet csak a mellét árulni, szegény állatot egészben kell levágni, mert nem tud ilyen gyorsan alkalmazkodni az evolúció ezekhez az igényekhez” – így Pálinkás. A beszállító bár tapasztalja, hogy a csirkemellre nagy a kereslet, de az állat többi részét is értékesítenie kell. „Két opciója van, vagy sokat vág le, de akkor nyomott áron tudja csak eladni a piacon és vesztesége keletkezik, vagy annyit vág le, ahol még arányban van a nyeresége és a vesztesége” – húzta alá a vezető, aki szerint ezért van kevés csirke és ha a hatóságiáras melle elfogy, a többi részét aránytalanul drágán lehet csak megvenni, ami kérdésessé teszi az egész intézkedés létjogosultságát, miszerint annak a kormányzati politika elképzelése szerint inflációfékező hatása van.
Szerintünk abszolút nincs. Inkább torzító hatása van, és ahogy megyünk előre az időben, egyre jobban nyílik a beszerzési árolló, és még biztos nem vagyunk a folyamat végén
– szögezte le.
A Tesco magyarországi vezetője további inflációs ütemekre számít, noha a méretük kisebb lesz, „de egyre inkább ki fog nyílni ez az olló, és egy idő után el fogunk érni oda, hogy az import olcsóbb lesz, mint a helyi beszerzés. Ez pedig biztos, hogy nem cél.”
Az interjúban szó volt arról is, hogy mekkora veszteségeket jelentenek a Tescónak az ársapkák. Mint mondta, eddig 7 milliárdnál járnak, de 2022 végéig ez nagyságrendileg 11 milliárd forintig nő majd, ami azt jelenti, hogy a kormányzati oldalon prognosztizált 20 milliárdos szektorszintű veszteség biztosan nem áll meg. „Egyrészt változott az árstop időtartama, és változtak közben a beszerzési árak. Az a keretrendszer, amiben az ársapkák megszülettek, nem feltételezte, hogy ennyire brutálisan el fognak szállni a beszerzési árak rengeteg faktor miatt, mint a háború, az energia”- mondta a vezető, aki áruhiánytól nem tart és attól sem, hogy a a brit anyacég a hazai viszonyok és kormányzati intézkedések miatt kivonulna Magyarországról. Ellenkezőleg: új „szuper raktárat” nyitnak Szigetszentmiklóson, ami egy egész országot lefedő komplexum.
Nem fognak hamarabb zárni
Az energiaválság, a rezsiárak emelkedése a magyarországi Tesco-t is érintette, a tavalyihoz képest duplázódtak a kiadásaik ezen a téren, havi szinten kétmilliárd forintot fizetnek, de azon túl, hogy alacsonyabbra veszik a fűtést és lekapcsolnak hűtőket, vagy a világítás egy részét, a nyitvatartásuk a tervek szerint nem rövidül.