A közleményben azt írták, a MEOSZ már 2017 áprilisában előterjesztette javaslatait az Emberi Erőforrások Minisztériumának, komolyabb változás azonban meglátásuk szerint nem történt.

Az új vezetésű tárcánál azonban a MEOSZ korábbi beadványa nyomán megkezdődött a probléma feltárása, ezért a szövetség a javaslatok ismételt benyújtása mellett azt kéri, hogy a javaslatát támogató öt érdekképviseleti szervezettel - Autisták Országos Szövetsége, Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége, Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége, Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége, Siketvakok Országos Egyesülete - együtt vehessen részt az ápolási díj szabályozásának módosításával foglalkozó munkacsoport munkájában - írták.

Kapcsolódó

A MEOSZ javaslata szerint a legalacsonyabb ápolási díjnak is el kell érnie a mindenkori minimálbér összegét, több családtag egyidejű ápolása esetén annak kétszeresét. Fontosnak tartják, hogy az ápolási díj forrásait a központi költségvetésből biztosítsák, önkormányzati finanszírozás esetén ugyanis területileg súlyos egyenlőtlenségek jönnének létre.

A javaslatok között szerepel, hogy az ápolást végző családtag munkáját munkaviszonyként vagy foglalkoztatásra irányuló, biztosítást eredményező egyéb jogviszonyként ismerjék el. Így az ápoló jogosult lehet a társadalombiztosítás egészségbiztosítási ellátásaira, továbbá fizetett szabadságra, betegszabadságra, valamint helyettesítésének megoldására tarthatna igényt.

A MEOSZ javasolja továbbá, hogy bővítsék az ápolási díjra jogosultak körét, és az ápolást, gondozást ne csupán közeli családtagok láthassák el, előfordul ugyanis, hogy egy súlyosan mozgáskorlátozott embernek nincs olyan - törvény által megkövetelt - hozzátartozója, aki ápolni tudná.

A szövetség szerint enyhíteni kellene azokat a feltételeket, amelyek lehetővé teszik az ápolási díj mellett némely rendszeres pénzellátások egyidejű folyósítását, vagy lehetővé kellene tenni, hogy a rendszeres pénzellátások legalább egy részét az ápolási díj teljes összegével együtt lehessen igénybe venni.

Kérik továbbá, hogy az ápolást végző más munkát is vállalhasson, ha arra módja, igénye van, és az ápolás megszűnése esetén az álláskeresőknek járó minden ellátást, szolgáltatást igénybe vehessen.

A MEOSZ a javaslatait megküldte mások mellett Gulyás Gergelynek, a Miniszterelnökséget vezető miniszternek, Kásler Miklós emberierőforrás-miniszternek, Varga Mihály pénzügyminiszternek, Korózs Lajosnak, az Országgyűlés népjóléti bizottsága elnökének, Fülöp Attila szociális ügyekért felelős államtitkárnak és Nyitrai Zsolt miniszterelnöki megbízottnak.

A közleményben jelentős előrelépésnek nevezték, hogy január 1-jétől nyugdíjuk mellett havi 50 ezer forintos kiegészítő támogatásban részesül az ápolást végzők meghatározott köre. Rendkívül diszkriminatívnak tartják azonban, hogy a törvény különbséget tesz a tartós ápolást végzők között a szerint, hogy a gyermeküket vagy más családtagjukat gondozták, ezért a közelmúltban az alapvető jogok biztosához fordultak.

Ápolási díjat az a hozzátartozó kap, aki állandó és tartós gondozásra szoruló súlyosan fogyatékos, vagy tartósan beteg 18 év alatti ember gondozását, ápolását végzi. Január 1-jétől a 10 százalékos nyugdíjjárulék levonása után az alapösszegű ápolási díj 29 340 forint, a kiemelt összegű ápolási díj 52 812 forint, míg az emelt összegű ápolási díj 44 010 forint. Ezek az összegek meg sem közelítik az egykeresős létminimum szintjét, amely 2016-ban 88 ezer forint volt - olvasható a közleményben.

A fotó forrása: Pixabay.