Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. évente legalább egy alkalommal készíttet közvélemény-kutatást a nukleáris energia villamosenergia-termelés célú alkalmazásának lakossági megítéléséről és az erőmű tevékenységének társadalmi elfogadottságáról. A felmérést végző alvállalkozót versenyeztetés keretében választják ki, a legutóbbi kutatást - több korábbi évhez hasonlóan - a TNS Hoffmann végezte.
Érdekes módon azonban az állami tulajdonú Paksi Atomerőmű által megrendelt kutatások eredményei bizalmasak, azok a nagyközönség számára nem hozzáférhetők - derült ki azon kérdésünkre kapott válaszból, miszerint lehetséges-e megismerni az eredményeket. A publikálható információkat - azaz az erőmű lakossági elfogadottságának arányát - a társaság kommunikációs anyagaiban ismerteti.
A legutóbbi felmérés 2012. augusztusában készült. A Paksi Atomerőmű évek óta magas (70 százalék feletti) társadalmi elfogadottsága az elmúlt évben sem változott lényegesen - a tavalyi adat 75 százalékos támogatottságot mutat, ami az előző évhez képest néhány százalékos erősödést jelent - tudtuk meg a társaságtól.
A viszonylag nagy elfogadottság mellett is tévhitek élnek a közvéleményben. Egy - jóval a fukusimai nukleáris válság előtt készült ENSZ jelentés szerint az emberek alaposan túlbecsülik az atomenergia jelentette kockázatot. A "mindennapi életet kísérő különböző dolgok, hatások egészségügyi kockázatának megítélése, illetve azok kockázati jelentősége a valóságban" című felmérés szerint az atomenergiához kapcsolódó valós kockázat nagysága még a háztartási gépek, vagy fogamzásgátlás jelentette rizikónál is kisebb (forrás: Köteles György: Sugáregészségtan, Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 2002 nyomán az a Paksi Atomerőmű.)
A "kommunikációs anyagokban kissé elmerülve az is kiderül, hogy az atomerőmű a helyi lakosság véleményét is monitorozza. Az "ön helyesli, vagy nem helyesli, hogy Pakson atomerőmű működik?" kérdésre a megkérdezettek 91 százaléka pozitív választ adott, ahogyan nagyjából ugyanilyen arányban biztonságosnak is tartják az erőmű működését - olvasható az erőmű lapjában.
Az Ipsos 2011 áprilisában közel 19 ezres nemzetközi mintán végzett felmérése szerint azonban a Fukusima fordulópontot jelentett nem csupán Japánban, de számos más országban is a nukleáris energiát és megítélését tekintve. Az egyes energiaforrások között a napenergia 97 százalékos támogatottsági intenzitási adatával szemben a nukleáris energia csak 38 százalékot ért el, ami - figyelembe véve, hogy még a szén is 48 százalékos támogatottságot kapott - igencsak gyengécske társadalmi elfogadottságra utal. Ezek szerint a nukleáris energiát hosszú távon életképes megoldásnak gondoló válaszadók aránya Magyarországon nagyjából megegyezik a Kanadában, Olaszországban és Nagy-Britanniában mérttel, jócskán elmaradva például az oroszországi, japán, vagy egyesült államokbeli aránytól. Viszonylag magas ugyanakkor a nukleáris energia hazai támogatottsága a magas energiafüggőségű országok táborán belül.