Már közel 16 ezer közbeszerzési hirdetményt fésült át a 2015 végén élesített kockázatjelző-rendszer, a redflags. A K-Monitor közpénzfigyelő iroda, a Petabyte és a Transparency International Magyarország egy olyan rendszert fejlesztett ki, amely a korrupciógyanús tendereket több mint 40 szempont alapján vizsgálja. A programnak köszönhetően már az ajánlati szakaszban ki lehet szűrni a problémás pályázatokat, de a hirdetmény nélküli eljárások utólagos vizsgálatára is figyelnek.

A beérkezett adatok alapján elkészítették a 2013 óta legtöbb közpénzt költő ajánlatkérők redflags-profilját, azaz interaktív grafikonokon mutatják be, hogy a legnagyobb összegben tenderező Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) felhívásai hány sebből véreznek, vagy miért problémás a Budapesti Közlekedési Központ Zrt. (BKK) és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) kitöltési gyakorlata. Az így feladott gyanús hirdetményeknek köszönhetően több milliárd forint vándorolhatottt kétes hátterű nyertesekhez - írja közleményében a K-Monitor.

Kapcsolódó

  • A BKK Zrt. kifejezetten szeret korlátozó alkalmassági követelményként túlságosan hosszú szakmai tapasztalatot előírni az igazán zsíros beszerzéseknél, így érve el azt, hogy az eljárásban csak 1 vagy 2 ajánlat között kelljen döntenie.
  • A NIF Zrt. botrányos kitöltési gyakorlatát szinte minden esetben ugyanannak az 5-6 szempontnak a kombinációi adják (kiemelt hangsúlyt fektetve arra, hogy a szakmai tapasztalat mellett általában versenykorlátozó földrajzi szempont is szerepeljen az alkalmasság előírásakor)
  • Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár a drága keretmegállapodások bajnoka, akinek az eljárásaiban nagyrészt 1 vagy 2 szereplő vesz részt.
  • Az MNV Zrt. a beszerzendő mennyiséggel való trükközés mellett a hirdetmény nélküli eljárásokat preferálja.
  • A Magyar Közút Nonprofit Zrt. az elmúlt 3 évben lefolytatott eljárásai felében csak 1 vagy 2 ajánlatból válogatott, majd a folyamatok végén még az eredeti becsült értékhez sem tartotta magát szívesen.

Az elmúlt 3 évben a NIF Zrt. 765 milliárd forintot 225 hirdetményben, a Magyar Közút Nonprofit Zrt 150 milliárdot 156 hirdetményben, az MNV pedig 91 milliárdot 41 hirdetményben költött el. Az ábrák adataiból az is kiderül, hogy az egyes ajánlatkérőkhöz hány (ajánlati felhívás és eredménytájékoztató) hirdetmény tartozott a kérdéses időszakban.

A felhívások több mint 90 százaléka gyanús

A NIF esetében a 225 eredménytájékoztatóból 173 bizonyult legalább egy szempontból gyanúsnak, a gyanús tájékoztatók redflag átlaga 1,5 fölött van (vagyis a problémás hirdetmények többsége nem csak egy sebből vérzik). Még ennél is súlyosabb azonban a NIF-nél vizsgált ajánlati felhívások kockázati mutatója. A 259 ajánlati felhívásból (ezek az eljárást megindító hirdetmények) csak 17 állta ki a rendszer próbáját, a problémás hirdetmények redflag átlaga pedig három, ami azt jelenti, hogy átlagosan minden problémás hirdetmény háromféle anomáliát tartalmaz - írja a K-Monitor.

Az MNV korrelációs profilja teljesen más képet fest. Ott például az látszik, hogy olyan tendereket írtak ki, amelyekben szintén nagyon szigorú volt az előírt szakmai tapasztalat időtartamára vonatkozó követelmény, ezekre rendszeresen csak 1 vagy 2 ajánlat érkezett, amelyek közül a nyertes kiemelkedő összértékű szerződéssel távozott, sok esetben még az eredeti becsült érték összegétől is eltérve. A kutatásról és redflags rendszerről bővebben itt olvashat.