A Black Friday, azaz a fekete péntek keretében Magyarországon több áruház akár egész hónapban vagy több hetet, napot akciózik. A leárazások mértéke pedig átlagosan 20-30 százalék. Olyanra is van példa, hogy csak egy számjegyű a kedvezmény. Vámos György azonban nem ennek tulajdonítja, hogy a kisboltok száma lényegében 2005 óta csökken.

"Amikor 30-40 százalékkal nőtt a webáruházi forgalom az elmúlt években, a teljes kiskereskedelmi fogalom pedig 5-6 százalékkal, nyilván a gyorsabban növekvő értékesítési csatorna valamennyi piacot elvett a hagyományos boltoktól" - magyarázta a rádiónak.

Kapcsolódó

Az idei első félévben 1174-gyel csökkent a boltok száma. A fél év alatt megszűnt csaknem félezer élelmiszerbolt is. Az egyes szakboltok száma is visszaesett, alig akad egy-két kivétel, például a benzinkutak száma egy csipetnyit emelkedett ebben az időszakban. Viszont dinamikusan növekszik az internetes kereskedelem.

"A teljes kiskereskedelmi forgalomhoz mért részesedésük 2019-ben 6 százalék körül lesz, tehát arról szó sincs, hogy elsöprik a hagyományos boltokat, és valamikor fékeződni fog ez a növekedés, bár néhány esztendeig két számjegyű marad" - tette hozzá a főtitkár.

Vámos György szerint a falusi vásárló sok tekintetben kiszolgáltatott. "Sajnos nő a bolt nélküli települések száma is, de az okok összetettek. Nyilván a webáruházi térhódítás is szerepet játszik abban, hogy a hagyományos boltok köre szűkül, akár az apró falvakban is, de a hálózat átalakulása szintén szerepet játszik ebben" - magyarázata.

Az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára azt mondja, egyre többször megjelenik a kisboltok bejáratánál a "rögtön jövök" felirat, ugyanis egyre kevesebb alkalmazottat tudnak csak megfizetni. A diszkontok és az internetes áruházak áraival pedig nem tudnak lépést tartani. Vámos György éppen azért azt hangsúlyozza, a kistelepülésen működő kisvállalkozások számára támogatást kérnek, ugyanis ez egyre inkább nem kereskedelmi, hanem társadalompolitikai kérdéssé válik.