A nyugat-balkáni országon áthaladó 43 kilométeres gázvezeték a bolgár határtól a magyar határig húzódik, ahhoz azonban, hogy használni lehessen, még ki kell építeni a szükséges mérőállomásokat és három csomópontot.
A tervek szerint Bulgária és Magyarország 2020 végéig fejezi be a vezeték rá eső részének lefektetését. A gázvezeték kiemelt, de titkolt vágya volt a magyar kormánynak, mivel az a bebukott Déli Áramlat vezeték pótlására jó alternatíva. Főleg úgy, hogy Oroszország idővel kihagyná Ukrajnát a gáztranzitból, így viszont biztosíthatnák az ellátást, így Moszkvának stratégiai fegyverként is fontos a vezeték megépítése.
Magyarország pedig épp most készül új hosszútávú szerződést kötni az oroszokkal, amelyet innen köthetne le. A Török Áramlat így is bonyolult helyzetet teremt, a lehetséges geopolitikai konfliktusokról korábban ebben a cikkben írtunk.
A Török Áramlat Európába irányuló második szakasza évente 15,75 milliárd köbméter gázt szállít majd. Ebből 3,5 milliárd köbméter Bulgáriát, 2,5 milliárd Szerbiát, 6 milliárd pedig Magyarországot illeti meg. Mindezen felül 3,75 milliárd köbméter gázt Szlovákiába és Ausztriába szállítanak majd.
Dusan Bajatovic felhívta a figyelmet arra is, hogy az 550 millió köbméter gáz tárolására alkalmas udvarnoki (Banastski Dvor) gáztározó kapacitásának bővítése és a rendszerre kötése mellett tervben van egy új, egymilliárd köbméter gáz tárolására alkalmas tározó kiépítése is Szerbittabén.
Kérdés, hogy mi lesz a projekt jövője, ugyanis az Egyesült Államok a hónap elején szankciókat jelentett be a Török Áramlat és az Északi Áramlat 2 ellen.