A Közbeszerzési Döntőbizottság (KD) közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése miatt elmarasztalta és kétmillió forint bírsággal sújtotta a Budapesti Közlekedési Zrt.-t (BKV) a köztéri reklámlehetőségeinek hasznosítására kiírt kétfordulós pályázat miatt. A KD annak ellenére szabott ki bírságot, hogy a BKV még nem kötött szerződést a nyertessel, így a jogsértés helyrehozható - derül ki a döntőbizottság határozatából.
A KD szerint BKV a pályázat keretében reklámértékesítési, reklámszervezési szolgáltatás nyújtását rendelte meg (amit a nyertesnek kell nyújtani), mégpedig szolgáltatási koncesszió keretében, mivel a közlekedési társaság a tulajdonában lévő reklámhelyek hasznosítási jogát bizonyos időre átadja egy vállalkozónak díjért cserébe, az üzleti kockázatokkal együtt. Szolgáltatási koncesszió esetén pedig a közbeszerzési törvény szerint kellett volna eljárnia, mivel a beszerzés értéke meghaladta a 25 millió forintos közbeszerzési értékhatárt. A BKV - a pályázat szerint - öt évre kötne szerződést, ami három évvel automatikusan meghosszabbodik, ha a nyertes az öt év alatt nem esik 60 napon túli fizetési késedelembe a közlekedési társasággal szemben, amely havi 50-60 millió forintos bevétellel számol (ez lehet több is, ha a nyertes kiugróan magas árbevételt produkál, a prémium kiszámítására és mértékére is ajánlatot vártak a pályázóktól).
A BKV szerint bérlőt keres
A BKV a KD előtt azzal érvelt, hogy azért nem írt ki közbeszerzést, mert szerinte nem szolgáltatást rendelt meg, hanem vagyonhasznosítási eljárás keretében a reklámhelyek hasznosítási jogára keres bérlőt, akivel bérleti szerződést köt. Véleménye szerint ebben az eljárásban nem ő fizet ellenszolgáltatást, hanem ő kap, illetve nem beszerző, hanem értékesítő pozícióban van, ezért szerinte az eljárás nem tartozik a közbeszerzési törvény hatálya alá.
A KD szerint viszont ez egy szolgáltatási koncesszió, amelynek keretében a közlekedési társaság a reklámhelyeihez kapcsolódó reklámértékesítési és -szervezési szolgáltatás jogosultságát engedi át a nyertes pályázónak, ellenszolgáltatásért, amit a BKV bérleti díjnak nevezett ugyan, de a döntőbizottság szerint ez lényegében koncessziós díjként funkcionáló díj. A kétmilliós bírság mellett a BKV-nak 150 ezer forint igazgatási-szolgáltatási díjat is be kell fizetnie. A KD határozata ellen nem lehet fellebbezni, annak felülvizsgálatát a Fővárosi Törvényszéktől lehet kérni.
A közlekedési társaság reklámhelyeit eddig zömmel a Peron Reklám Kft. hasznosította, valamint a Promix Zrt. és a BBO Szolgáltató Kft.
Infrastruktúrát is fejleszteni kell
A BKV a fővárosi közgyűlés tavaly szeptemberi jóváhagyását követően október végén írt ki kétfordulós pályázatot az ingatlanai és az üzemeltetésében lévő járművek reklámhelyei hasznosítására (ez több tízezer reklámhelyet jelent, ahol reklámhordozó eszközöket lehet elhelyezni). Pályázni december 28-ig csak a teljes portfólióra lehetett, részekre nem. A nyertesnek vállalnia kellett, hogy egy éven belül létrehoz egy informatikai rendszert a reklámértékesítés transzparens nyilvántartására, valamint egy úgynevezett cserepaneles rendszert is megvalósít, amely lehetővé teszi a szabványos méretű plakátok cseréjét a járművek külső felületén.
További feltétel volt, hogy a nyertesnek vissza kell tartania a reklámfelületek 10 százalékát a BKV, a Budapesti Közlekedési Központ Zrt. és leányvállalataik, illetve a fővárosi önkormányzat információinak és hirdetéseinek közzétételére, valamint társadalmi célú reklámok megjelentetésére. A nyertesnek arra is kötelezettséget kell vállalnia, hogy eltávolítja a BKV-t hátrányosan érintő vagy a közösségi közlekedés ellenes hirdetéseket.
A Peron Reklám kért jogorvoslatot
A BKV pályázata ellen - közbeszerzés mellőzése miatt - az a Peron Reklám kezdeményezett jogorvoslati eljárást a KD-nél, amelynek 25,2 százalékos tulajdonosa maga a BKV (a fennmaradó 74,8 százalékos tulajdonosokat az ESMA Spanyol-Magyar Reklám Zrt. képviseli) - derül ki az Opten cégtárának adataiból. A jogorvoslati eljáráson egyéb érdekeltként az osztrák hátterű Epamedia Hungary Zrt. is nyilatkozatot tett, amely osztotta a Peron észrevételeit.
A BKV pályázatának második, januári fordulójába a hvg.hu információ szerint csak a jobboldalhoz köthető "gazdasági háttérember", Simicska Lajos érdekeltségei jutottak be, más cégek jelentkezését nem találta megfelelőnek a közlekedési társaság, így az Epamedia és leányvállalatai jelentkezését sem fogadta el. Egyéb cégek a szigorú követelmények miatt nem tudtak indulni a pályázaton. A BKV így ajánlattételére a Publimont Hirdetésszervező Kft.-t (korábbi nevén Europlakát), valamint az Euro-AWK Budapest Reklámszervező Kft. és a Servitum Reklám Kft. alkotta konzorciumot kérte fel. A Publimont egyik tulajdonosa Nyerges Zsolt üzletember, és közvetve Simicska Lajos és felesége, Pusztai Zsuzsanna is. Az Euro-AWK 50 százalékos tulajdonosa a Mahir Cityposter Kft.-nek és résztulajdonosa a Mahir Keszthely Kft.-nek. Az Euro-AWK másik tulajdonosa a Mahir Zrt., amely szintén Simicska Lajos érdekeltsége - derül ki az Opten adataiból.
Szigorú feltételeket szabtak
A ESMA és az Epamedia hvg.hu-hoz korábban eljuttatott véleménye szerint a pályázaton megszabott feltételek "gazdaságilag ésszerűtlen és indokolatlan kikötéseket tartalmaznak, amelyeket közbeszerzési eljárásokban a jogszabályok tiltanak". Ezek megalapozhatják azt a gyanút, hogy a közlekedési vállalat eljárása "sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot, illetve számos egyéb jogszabályt is; valamint torzítja, sőt esetleg kizárja a tisztességes versenyt". Az ESMA több fórumon is megtámadta a BKV pályázatát.
A pályázóktól elvárt feltétel volt többek közt az, hogy rendelkezzenek (konzorciumként minden tag, külön-külön) két, önkormányzattal vagy önkormányzati céggel kötött reklám-rendszergazdai szerződéssel (amely közterületi reklámeszköz-ellenőrzést, -bérbeadást, reklámeszköz-fejlesztést tartalmaz), és ezek értéke egyenként legalább 50 millió forinti. A kiírás szerint az első forduló pályázatainak bontása nem nyilvános. (A szerződéskötést előzetesen 2012. február 8-ára tervezte a BKV.)
A hvg.hu információi szerint olyan kitétel is szerepelt a pályázatban, hogy nem indulhat a tenderen olyan társaság, amely ellen vagy a cégcsoportjához tartozó vállalkozás ellen felszámolást, illetve csődeljárást rendelt el a bíróság a pályázat kiírását megelőző 12 hónapban. Ez adminisztrációs hiba miatt az Epamedia egyik cégénél megtörtént, az eljárás ugyan megszűnt, de a pályázaton való részvételt kérdésessé tette. A résztvevőknek számot kellett adni arról is, hogy lakott területen belül nincs olyan hirdetőeszközük, amely sérti a közúti közlekedésről szóló törvényt. Ez az ESMA-nak nem kedvez, mivel a fővárosban villanyoszlopra szerelhető reklámtáblái is vannak.