A magyar kormány 2011-ben - pontosabban a Fazekas Sándor által vezetett földművelésügyi tárca alá betett, Illés Zoltán által vezetett környezetvédelmi államtitkárság - államosította a hulladékkezelést, amellyel teljesen tönkre tett egy teljes ágazatot. Ennek a vége egy sokkal rosszabb hatékonysággal működő rendszer lett, amely ráadásul a kartellezést is magába kódolta. Az elmúlt években történtek változtatások - vélhetően a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) által indított kartellgyanú miatti vizsgálatok miatt - ám, mint ahogy a 444.hu írja, semmi sem változott: most is azok a cégek sorakoznak a nyertesek között, amelyeket lényegében kartellezés miatt felelősségre kellett volna vonni, de egy törvénymódosítással megmentettek.

A lakossági hulladékkezelés korábban úgy működött, hogy a szennyező cégek termékdíjat fizettek, és ebből tartottak fenn koordinátorcégeket, amelyek megoldották a hulladék kezelését. A 2011-es nagy államosításkor megszüntették a koordinátorcégeket, és helyettük létrehoztak egy nagy szervezetet, aminek mindent meg kellett volna szerveznie. Ezzel egy időben a háromszorosára emelték a környzetvédelmi-termékdíjat, és azt közvetlenül a költségvetésbe folyatták. Tehát nem a hulladékot kezelő kisebb cégeket finanszírozták belőle; innentől a cégek nem voltak felelősek a hulladékért, megszűnt a gyártói felelősség.

Kapcsolódó

A létrejövő egyetlen hulladékmonstrum, az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség Nkft. (OHÜ) közbeszerzéseket írt ki hulladéktípusonként az adott évi összes hulladékra. (Nem csak a nem jövedelmező lakossági, hanem az ipari hulladék típusokra, szakszóval anyagáramokra is.) A rendszert úgy alkották meg, hogy annak szinte szükségszerű következménye volt a kartellezés, amely ellen az OHÜ nem lépett fel - jegyzi meg a 444.hu.

Az eredmények katasztrofálisak lettek, a rendszer hatékonysága nem hogy javult volna, hanem sokat romlott. Ez még az állam saját szervezeteinek is feltűnt: a GVH 2014 szeptemberében vizsgálatokat indított a hulladék-közbeszerzéseken kiemelkedően jól szereplő karcagi vállalat, az Elektronikai Hulladékhasznosító Kft.-vel (E-Hull), illetve annak tulajdonosai egy részével, az Alcufer Kft, a FE-Group Zrt., a Selector Elektronikai Kft. nevű cégekkel szemben - azaz azok ellen a cégek ellen, akik a legnagyobb nyertesei voltak az új rendszernek. Erről korábban a Napi.hu is beszámolt.

Kartelltelenítés és átszervezés

Erre válaszul - ahogy azt a Napi.hu is megírta - a 2014 végén elfogadott költségvetési salátatörvény egyik módosítójában elrejtettek egy olyan rendelkezést, ami mentesítette a kartellezőket a kartellvád alól, pedig a hatóság emberei a vizsgálatok során elég súlyos bizonyítékokat szereztek arra, hogy a cégek valóban kartelleztek. A kartell kiterjedtsége miatt nagy eséllyel büntetőeljárások is indulhattak volna a felelősökkel szemben. Ettől mentette meg őket a törvénymódosító.

Emellett történt egy átszervezés is: az év végén előbb lecserélték az OHÜ ügyvezetőjét, majd a kormány gyorsan megszüntette a szervezetet. Pontosabban beolvasztották a szintén az FM alá tartozó Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség (OKTF) alá tartozó Nemzeti Hulladékgazdálkodási Igazgatóságba (NHI), ami - még nagyobb szervezetként - átvette az OHÜ feladatait.

Nem változott semmi

A nagy változtatások ellenére azonban lényegében nem változott semmi. A 444.hu szerint a 2015-ös évre vonatkozó, összesen 172 millió forintos fahulladék pályázatot is utólag bírálták el, ahogy az államosítás után, de még az átalakítás előtti időszakbelieket: idén február 20-án jött ki az eredmény, miután ősszel írták ki a pályázatot. Tehát ezúttal is úgy gyűjtötték a hulladékot a cégek egész évben, mintha nem tudták volna, mi lesz vele - hacsak nem tudták mégis, ami viszont összejátszásra utalna - mutat rá a 444.hu.

A pályázatot 14 részre bontották, amelyekre külön-külön pályázhattak volna a cégek. Ha viszont végignézzük, érdekes módon kivétel nélkül mindegyik részhez egyetlen egy ajánlat érkezett csak be. A 14 részen négy cégcsoport osztozott:

  • a Fabegyűjtő Konzorcium (Asco Hungaria Kft., MÉH Hulladékgazdálkodási Zrt., Falco Zrt., P & P Budafok Kft.): 1., 2., 3., 8. rész.: 83,2 millió forint.
  • Alcufer Kft.: 4. rész: 24,4 millió forint.
  • a "GREEN" Konzorcium (Green Arabona Kft., Mafa Faipari Bt., Zala Hu-Ker Bt.): 6., 9., 11. rész: 44,4 millió forint.
  • HegyI-BAU Kft. - Éltex Kft.: 13., 14. rész: 20 millió forint.

Emellett a portál példaként hozza fel a háztartási nagygépek újrahasznosításáról szóló, 89,3 millió forintos pályázatot, amit három részre osztottak. Az első két csomagot az Alcufer Kft. vitte, a harmadikat a MÜ-GU Kft., egyiknél sem volt ajánlat a győztes ajánlaton kívül. A 444.hu szerint néhol vannak olyan csomagok, ahol több ajánlat is volt, mint például egy 182,8 milliós ólomakkumulátor-pályázatnál, de itt is ellenajánlat nélkül vitt pár csomagot az FE-Group.

A hűtőgépekről szóló, egy csomagban 393,6 milliós közbeszerzést, illetve a kombinált elektronikai hulladékokról szóló 622,5 millió forintosat az FE-Group, az Alcufer és még néhány cég tulajdonában álló karcagi E-Hull nyerte, ellenajánlat nélkül. Szintén csak E-Hull-tag cégek nyertek ezen a 287,6 milliós képmegjelenítős pályázaton: az FE-Group és a 2014-es kartellvizsgálatban szinten szereplő Selector. Nem nagyon volt ellenajánlat például ennél az 1,16 milliárdos papír csomagolási pályázatnál sem, ahol 8 részen osztott két cégcsoport - jegyzi meg a 444.hu.