Az elmúlt évben tovább csökkent a reklámköltés, a 2011-es 179,8 milliárd forint után 2012-ben 174,3 milliárd forintot tett ki - derül ki a Magyar Reklámszövetség (MRSZ) adataiból. Hivatal Péter, az MRSZ elnökségi tagja a Médiapiac tapolcai konferenciáján ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy az adatok nem összehasonlíthatóak, mivel a direkt marketing csak tavaly került az adatokba.
A televíziós reklámköltés 11,3 százalékkal csökkent, de a tortából kihasított rész alapján így is megőrizte első helyét, a második, a több mint tíz százalékos zsugorodás ellenére is a nyomtatott sajtó volt az elmúlt évben. Az előbbi két média mellett az intrenet viszont 18 százalékkal növekedett, a direkt marketing változatlan maradt - mondta Hivatal.
Az elektronikus média zsugorodott
Az MRSZ adatai szerint 2012-ben a televíziós reklámpiac teljes árbevétele először esett 50 milliárd forint alá. A tavalyi 48,7 milliárd forintos bevétel 11 százalékkal maradt el az egy évvel korábbi 54,9 milliárdtól. A földi sugárzású és kábeltelevíziók reklámbevételei azonos mértékben, egyaránt 11 százalékkal csökkentek - mondta Kovács Krisztián, a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesületének elnöke. Az előbbi csoport bevételei meghaladták a 35 milliárd forintot, utóbbiaké pedig megközelítették a 13,5 milliárd forintot. A földi sugárzású televíziók (RTL Klub, TV2, M1) a reklámbevételek 72 százalékát adták, miközben a nézettségi adatok alapján a piac ötven százalékát fedik le. A kábelcsatornák tavaly a hirdetési pénzek 28 százalékát szerezték meg, a nézettséget tekintve pedig 49 százalékon állnak. Tehát a bevételek és nézettség megoszlása jelentős eltérést mutat a földi és a kábelcsatornák között.
Minden eddiginél nagyobb, csaknem hétmilliárd forintos volt tavaly a rádiós reklámtorta, de ez nem a növekedésnek köszönhető, hanem annak, hogy a korábbinál több, azaz 111 rádiós csatorna vett részt a felmérésben, míg 2011-ben csak négy. Az adatok azonban nem összehasonlíthatóak, mert 2012-ben szűnt meg a Neo FM. A hallgatottsági adatok alapján a piac 90 százalékát lefedő adók összbevétele tehát 6,8 milliárd forint volt, ennek döntő többségét, 87 százalékát a szpot jellegű bevételek adták. Egy évvel korábban négy országos rádió vett részt a felmérésben, a hallgatottsági adatok alapján akkor a piac 75 százalékát fedték le és 4,6 milliárd forintos reklámbevételt értek el.
Az internet viszont növelni tudta bevételét, az itt megjelent net-net bevétel 33,6 milliárd forint volt tavaly, s attól függően, hogy mi tekinthető a reklámtorta részének, az internet 23 illetve 19 százalékot részesedést hasít ki - emelte ki Novák Péter, Interactive Advertising Bureau (IAB) Hungary elnöke, aki szerint egy-két éven belül a digitális rész 30 százalék körül lesz.
A sajtó piac is visszaesett
Tavaly 37,316 milliárd forint bevételt ért el a nyomtatott sajtópiac - jelentette be az Magyar Lapterjesztők Egyesületének (MLE) elnöke Kovács Tibor. Az MLE összesítése alapján 2012-ben a "net-net" (ügynökségi és egyéb kedvezményekkel csökkentett) nyomtatott reklámpiac bevétele 37,316 milliárd forint. A tavalyi bevétel 10,4 százalékkal maradt el az egy évvel korábbi 41,66 milliárdtól.
A sajtó összesített árbevétele, a lapterjesztésből származó 66 milliárd forinttal együtt 2012-ben meghaladta a 103 milliárd forintot. A TOP 5+1 bevételt elérő lapcsoport a reklámbevételek 91 százalékát tudhatja magáénak. Ezek a napilapok (33 százalék), női lapok (19 százalék), az önkormányzati és ingyenes lapok (17 százalék), a gazdasági és közéleti magazinok (9 százalék), B2B lapok (6 százalék), a program és tévé magazinok (6 százalék).
A sajtópiaci bevételek a várakozásoknak és a piaci tendenciáknak megfelelően alakultak. A teljes reklámtorta csökkenésével nagyságrendileg azonos mértékben csökkent a sajtópiaci reklámköltés is. A tavalyi eredménnyel változatlan bázison, struktúrával számítva 26 százalék a sajtópiac reklámtortából kihasított szelete. A terjesztési bevételekkel közösen pedig egyértelműen látszik a sajtópiac súlya, a gazdaságban betöltött szerepe. A klasszikus kiadóházak egyre inkább átalakulnak a XXI. század médiatartalom-szolgáltatóivá, szerepük és súlyuk az online tartalmak területén is egyre nő és erősödik. Ennek megfelelően az online piac hirdetési szeletéből is jelentős részt tudhatnak magukénak - mondta el Kovács Tibor, a Magyar Lapkiadók Egyesületének elnöke.